×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A csernobili katasztrófa is hozzájárult a Szovjetunió bukásához

 

Harmincnégy évvel ezelőtt 1986.április 26-án robbanás történt az alig három évvel korábban átadott egyik csernobili reaktorblokkban, ami a Szovjetunió történetének második legsúlyosabb atombalesete volt. A napokon át tartó titkolózás, csak súlyosbította a következményeket. A radioaktív felhőt megfogni nem lehetett, így a nyugati világ már a hivatalos bejelentés előtt sejtette, hogy nagy lehet a baj.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, szerinte az eseménysorozat hozzájárult a Szovjetunió bukásához.

Mindmáig nincs elemzés a harmincnégy évvel ezelőtt történt atombalesetről. Arról sincs pontos információ, hogy hányan haltak meg”– tette hozzá.

Elmondta,

minden akkori szocialista ország másképp reagált a katasztrófára.

A legkeményebb az NDK és Bulgária volt. Teljesen máshogy reagáltak a lengyelek és a magyarok, de ez akkor egyfajta tabutéma volt.

Megjegyezte, ma már tudjuk, hogy a csernobili katasztrófát emberi hiba okozta, de azt is látni kell, hogy harminchat órát vártak a kitelepítéssel, 130 ezer embert telepítettek ki 320 ezer négyzetkilométerről, tehát több mint három Magyarországnyi területről.

Kijevtől 110 kilométerre található Csernobil, még most is lehetetlen megmondani, hogy milyen hatása van az atomkatasztrófának a kijevi területre.

A csernobili atomerőművet 1977 és 1983 között építették. Érdekesség, hogy

a katasztrófával egyidejűleg volt egy földrengés is a térségben.

Mindmáig ellentétes vélemények vannak arról, hogy az atomkatasztrófa hozzájárult-e, ahhoz, hogy földrengés legyen, esetleg a földrengés egyidejűleg volt, vagy valamennyivel előtte.

A KGB részéről a jelentést Jurij Andropov írta alá, aki később a Szovjetunió első embere lett, akiről annyit kell tudni, hogy ő leírta azt, és aláírta, hogy semmi nem stimmelt az építéskor az atomerőműben. Több centis lyukak vannak egyes épületrészek között, rossz a szigetelés, és nagyon sok az emberi hiba” – részletezte a szakértő.

Kifejtette, 1913-ban, az első világháború előtti utolsó béke éveiben az akkori Oroszország az amerikai mezőgazdaság szintjének kilencven százalékán állt. A Szovjetunió bukásakor, az akkori szovjet mezőgazdaság az Egyesült Államok 10-12 százalékán állt. Tehát az, hogy a Szovjetunió szétesik, az egyértelmű volt, a kérdés csak az volt, hogy mikor és hogyan. A végórákban Csernobil, és a katasztrófa teljesen fals kezelése alapvetően belejátszott.

A címlapfotó illusztráció. 


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.