Ursula von der Leyen hangsúlyozta, egyértelmű cél a bővítés. A bizottsági elnök ugyanakkor nem határozott meg céldátumot, ezt elsősorban a politikai és gazdasági reformok hiányával indokolták.

„Valahol érthető, hogy az Európai Unió – vagy legalábbis az EU-s országok többsége – ódzkodik egy céldátum kijelölésétől, hiszen ezzel a céldátummal saját magának mondana ellent ”–  mondta Guszton András, Újvidéki politikai elemző.

Von der Leyen elmondta: A Nyugat-Balkán országainak helye az EU-n belül van, és fontos, hogy a régióban tudják, az EU figyel rájuk  – hangoztatta, majd hozzátette, az EB 30 milliárd eurós gazdasági és befektetési terve nagyon fontos a térség gazdasági felzárkóztatásának szempontjából.

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a csúcstalálkozó során megköszönte az Európai Uniónak mindazt a támogatást amit a hat nyugat-balkáni országnak – köztük Szerbiának – nyújtott, a jövőt illetően pedig csak annyit mondott:

„Nincsenek illúzióim ”

Az elemező tájékoztatott, Angela Merkel, leköszönő kancellár a csúcstalálkozón úgy fogalmazott, hogy amikor a hat ország teljesíti a csatlakozási feltételeket, akkor potenciálisan fel lehet őket venni az Unióba.

A szakértő leszögezte, egyik oldal sincs kellően felkészülve a bővülésre. Az Európai Unió egyelőre nem döntött, sem saját reformjairól, sem arról, hogy merre fog haladni, ugyanakkor a hat csatlakozni kívánó ország is – nagyon különböző fázisban ugyan – de igencsak messze vannak a csatlakozástól.

Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró a hat ország, amely csatlakozni szeretne a tömbhöz, az EU-tagállamok nézetei azonban eltérnek a kérdésben.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!