×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Európai politikai ősz - heves viták, fontos kérdések határozzák majd meg az elkövetkezendő időszakot

 

Milyen viszonya kell legyen az Uniónak, mint intézményrendszernek egy a területén zajló világeseményekhez? Az eucharisztikus kongresszus apropóján erről és az afrikai fejlesztéspolitikáról is kérdezték Hölvényi Györgyöt, a néppárt kereszténydemokrata képviselőjét. Az európai politikai ősz az átlagosnál magasabb hőmérsékletet hoz majd. Nemcsak a klímaváltozás érzékelteti hatását, hanem a politikai feszültség növekedése is – erről Kovács Attilával, az Alapjogokért Központ európai projektjének vezetőjével beszélgettek – a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorának összefoglaló cikke.

Az eucharisztikus kongresszus egy európai esemény, és az Európai Uniót, mint intézményt igazából nem érinti. Tehát ez nem egy politikai esemény – mondta Hölvényi György.

Ha végignézzük, hogy 1997 óta az eucharisztikus kongresszust öt európai helyszínen tartották, európai uniós tagországban: Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Írország és most Magyarország, akkor ez azt jelenti, hogy Európa valahol még mindig ennek a gondolkodásnak a középpontjában van.

Ennek nem kell, és nem is szabad, hogy az európai uniós intézményrendszerrel, vagy magával az Európai Unióval összefüggjön – tette hozzá a képviselő.

Komoly célpontja az európai segélyezési politikának Afrika, és ebben az egyházak intézményrendszere komoly szerepet játszik.

Az afrikai országok egyházi vezetői úgy érzik, hogy az egyházaknak az afrikai világban való szerepe sokkal nagyobb, sokkal összetettebb, mint azt az Európai Unió elismeri.

Hölvényi azt is elmondta, hogy a másik dolog, ami kívül esik az európai gondolkodáson az, hogy Afrikában egy nagyon erős spiritualitás van, ami azt jelenti, hogy a feljebbvalóval való kapcsolat és a hétköznap nagyon szorosan összetartozik.

Hozzátette: ez egy olyan tapasztalás, aminek a politikához semmi köze nincsen, de sok embert megérint, és az a fajta szélsőséges szekularizmus, amely Európában létezik – elsősorban Európa nyugati felében – az afrikaiak számára nagyon gyakran ijesztő, mert úgy érzik, hogy a saját létformájukat nem veszi tudomásul, és ez a korábbi gyarmatosításra emlékezteti őket.

Magyarország és a többi visegrádi ország, egy komoly kommunista diktatúrát átélve, nagyon könnyen szót tud érteni az afrikaiakkal. A velük való együttműködés pedig nem egy gond, hanem egy óriási lehetőség – hangsúlyozta a néppárt kereszténydemokrata képviselője.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

 

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!


Helyreállítási alap, jogállamisági kérdés és az egyre növekvő migráció – a legfontosabb politikai témák az Európai Unióban

Három olyan nagy politikai téma van, amely várhatóan meghatározza az előttünk álló három és fél hónapnak a politikai napirendjét az Európai Unióban. Az egyik ilyen téma a helyreállítási alap, illetve a helyreállítási alap magyar tervének a kérdése, amiben az Európai Bizottság és a magyar kormány között folynak a tárgyalások, és lehet látni azt, hogy a vita már elvált gyakorlatilag a helyreállítás és a gazdaság szekerének a beindításától – mondta.

Majd hozzátette: június közepén, amikor a gyermekvédelmi törvényt elfogadta a magyar országgyűlés, akkor egy olyan ideológiai, politikai támadássorozat indult meg az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetésével Magyarországgal szemben, ami – Kovács Attila szerint – példátlan, hiszen olyan feltételeket szab az Európai Bizottság a terv jóváhagyásához, amelyek sértik a magyar szuverenitást.

Kovács Attila szerint a jövő évi parlamenti választásokig nem fog megállapodás születne e téren, ez pedig közvetett, de nagyon erős beavatkozási kísérlet az Európai Bizottság részéről a hazai választási kampányba.

Olyan tagállamok esetében már rábólintott az Európai Bizottság a helyreállítási tervre, amelyek ne hogy kisebb, de sok esetben még nagyobb problémákkal küzdenek, mint Magyarország. A bizottság pedig szembe meg az összeurópai céllal, hogy minél hamarabb kievickéljünk a koronavírus okozta válságból – tette hozzá.

A jó hír azonban az, hogy a magyar gazdaság alapjai erősek, ezért is volt lehetőség meghirdetni nemzeti forrásból nemzeti kockázatra már több pályázatot, illetve támogatási programot.

Ez bizonyította az elmúlt negyed évnek az európai uniós szinten is kimagasló gazdasági növekedési adat, amely Magyarországot érintette

Az idei év hátralévő időszakának az egyik legnagyobb érdeklődésével várt, és hatását tekintve is az egyik legjelentősebb döntése az Európai Unió bíróságának az a döntése lesz, amelyben annak a jogszerűségét vizsgálja a bíróság, hogy az úgynevezett jogállamisági klauzula – amelyet tavaly decemberben az uniós állam és kormányfők, illetve az uniós intézmények vezetői elfogadtak – jogszerűségéről mit is mond az Európai Bíróság.

Az Alapjogokért Központ munkatársa a migráció kérdéséről is beszélt, szerinte ugyanis az Európai Unió külső határain erősödni fog a migrációs hatás. Ebben a kérdésben pedig a magyar kormány – és egyre több tagállam – álláspontja egyértelmű: illegális migránsok nem léphetnek az Európai Unió területére.

Azt pedig, hogy egyre több tagállam gondolkozik így, nem mutatja jobban más, mint hogy az Európai Unió külső határain felhúzott kerítéseknek a hossza hatszorosára növekedett – tette hozzá.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

 

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció.

A címlapfotó illusztráció.