×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Afgán konfliktus: Európa már csak szalad az események után

 

Az afganisztáni helyzet egyre kevésbé átlátható. Az világosan kivehető viszont, hogy a kérdés a migrációs kockázatok révén mindenképpen európai belüggyé alakul. Vajon a helyzetet az Európai Unió alakítja vagy elszenvedi?

A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Pócza István külpolitikai elemző, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője volt a vendége. A szakértő elmondta, hogy az Európai Unió az utóbbi időben az afganisztáni helyzetnek és a nemzetközi politikai folyamatoknak általában az elszenvedője.

Szerinte ez azért szomorú, mert

az unió kapacitása politikai, gazdasági és társadalmi szempontból is meglenne ahhoz, hogy a világban önálló hangot üssön meg.


A teljes adást itt hallgathatja meg

„Az afganisztáni helyzetnél az Európai Uniónak nem osztottak lapot” – mondta a külpolitikai szakértő. Szerinte az uniónak reagálnia kell az aktuális szituációra és a kialakult folyamatokra.

„Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor nagyon pontosan megfogalmazta azt, hogy ami a migráció terén történt, az egy olyan kegyelmi pillanat, ami annak köszönhető, hogy sikerült az európai uniós tagországoknak különböző megállapodásokkal, egyébként török relációban, elérni azt, hogy migránsok tömegei ne érkezzenek Európába. 

A magyar miniszterelnök már akkor felhívta az Európai Néppárt figyelmét arra, hogy ez a pillanat nem tart örökké, fel kell készülni, hogy bármikor változás állhat be”

– emelte ki Pócza István. Európa ahelyett, hogy előre gondolkodott volna, csak szalad az események után. Azonban egyre több európai politikus beszél arról, hogy a bevándorlás problémáját csak úgy lehet megoldani, ha azokon az országokon segítenek, ahonnan kivándorolnak az emberek.


A szakértő az európai klímavédelemmel kapcsolatosan is megosztott pár gondolatot: „Amit most Európában látunk zöldpolitika terén, az egy újfajta előnyszerzés Németország részéről. Mindez azért van, mert gyakorlatilag belekényszerítették az autógyártó cégeket abba, hogy új technológiákra álljanak át. És közben előírják, hogy dízelautók nem közlekedhetnek ebben és ebben a nagyvárosban.”

Nagy-Britannia: élet a Brexit után

A 2030-ra vállalt 55 százalékos károsanyag-kibocsátási cél elérésének módjáról még nagyon sok vita lesz a tagállamok között. Az Egyesült Királyság ennek a vitának már nem részese. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Richard Shakletont az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője volt a vendége.

Ősszel a britek a klímakérdések megoldásának középpontjában állnak majd, hiszen novemberben Glasgow ad otthont az ENSZ 26. klímacsúcsának.

„Mind értjük azt, hogy a klímaváltozás globális ügy”

– mondta az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője.


A teljes adást itt hallgathatja meg

Elmondása szerint nem lehet csak egy helyen, egy időben lépni, hanem együtt kell dolgozni. Szerinte a britek kilépése az Európai Unióból nem változtatott sokat a klímapolitikához való hozzáállásukon. Kifejezetten fölé mentünk annak a kibocsátáscsökkentési vállalásnak, mint, amit elvártak volna tőlünk az EU-n belül – tette hozzá.

A Brexit folyamata idén év elején lezárult, véget ért az átmeneti időszak is. A viták azonban még nem teljesen zárultak le, hiszen a szolgáltatásokról valamint az ír–északír vámhatárról jelenleg is zajlanak egyeztetések.

Idén január elsejétől az átmeneti időszak lejárt, melynek meghosszabbítását Boris Johnson kormányfő számos gazdasági érdekcsoport ismételt követelése ellenére sem volt hajlandó az uniótól kérni.

 A Brexit miatt drága és bürokratikus procedúra lett a legegyszerűbb export-import tevékenység is.

A brit halászok legelsőként tapasztalták meg a Brexit hátrányait; amit hajnalban kifogtak és ami évtizedekig estére a francia éttermek asztalán kínálta magát, az most olykor két-három napot is vesztegelt a határon, ha a kísérőpapírokkal a legkisebb gond is akadt.

Hasonlót tapasztaltak a farmerek is, akik már nem voltak versenyképesek azokkal az unión belüli gazdákkal, akiknek az életét nem nehezítették plusz vámkezelési és logisztikai akadályok.

Továbbá nagy érvágás a britek számára az is, hogy a külföldi vendégmunkások, akik elmentek a koronavírus-járvány ideje alatt, nem mentek vissza, mert nem éri meg nekik a rossz fizetés mellett még munkavállalási engedélyért és vízumért is folyamodni. Más európai országokban simábban és jobb feltételekkel kapnak munkát.

 

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

 

A címlapfotó illusztráció.