Nagy-Britannia: élet a brexit után

 

A 2030-ra vállalt 55 százalékos károsanyagkibocsátási cél elérésének módjáról még nagyon sok lesz a vita a tagállamok között. Az Egyesült Királyság ennek a vitának már nem részese. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Richard Shakletont az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője volt a vendége.

Ősszel a britek a klímakérdések keresésének középpontjában állnak majd, hiszen novemberben Glasgow ad otthont az ENSZ 26. klímacsúcsának.

„Mind értjük azt, hogy a klímaváltozás egy globális ügy”


– mondta az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője.


A teljes adást itt hallgathatja meg

Elmondása szerint nem lehet csak egy helyen, egy időben lépni, hanem együtt kell dolgozni. Szerinte a britek kilépése az Európai Unióból nem változtatott sokat a klímapolitikához való hozzáállásukon.

Kifejezetten fölé mentünk annak a kibocsátáscsökkentési vállalásnak, mint, amit elvártak volna tőlünk az EU-n belül.

A brexit folyamata idén év elején lezárult, véget ért az átmeneti időszak is. A viták azonban még nem teljesen zárultak le, hiszen a szolgáltatásokról valamint az ír-észak-ír vámhatárról jelenleg is zajlanak egyeztetések.

Idén január elsejétől az átmeneti időszak lejárta után, melynek meghosszabbítását Boris Johnson kormányfő számos gazdasági érdekcsoport ismételt követelése ellenére sem volt hajlandó az uniótól kérni.

 A brexit miatt drága és bürokratikus procedúra lett a legegyszerűbb export import tevékenység is.

 Aztán a brit halászok tapasztalták meg, hogy amit hajnalban kifogtak és ami évtizedekig estére a francia éttermek asztalán kínálta magát, az most olykor két három napot is vesztegelt a határon, ha a kísérőpapírokkal a legkisebb gond is akadt.

Hasonlót tapasztaltak a farmerek is, akik már nem voltak versenyképesek, azokkal az unión belüli gazdákkal, akiknek az életét nem nehezítették plusz vámkezelési és logisztikai akadályok.

Továbbá nagy érvágás a britek számára az is, hogy a külföldi vendégmunkások akik elmentek a koronavírus-járvány ideje alatt nem jönnek vissza mert nem éri meg nekik a rossz fizetés mellett még munkavállalási engedélyért és vízumért is folyamodni. Más európai országokban simábban és jobb feltételekkel kapnak munkát.

 

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

 

A címlapfotó illusztráció.