Ezeknek a heteknek az egyik legkomolyabb geopolitikai és külpolitikai kihívása az afganisztáni helyzet kezelése. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Marsai Viktor a Migránskutató Intézet kutató igazgatója volt a vendége.
A magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni Európa területére.
A kutató szerint nagyon keveset látunk még abból, hogy meddig fog tartani ez a folyamat. Sokan mondják azt, hogy a tálibok óriási változáson mentek keresztül, sokkal emberközpontúbbak lettek, és már nem ugyanazok, mint amikor uralták az ország nagy részét.
Vannak kutatók viszont, akik azt mondják, hogy mindegy, a tálibok mit kommunikálnak, folytatni fogják azt a politikát, amit korábban elkezdtek.
„Afganisztán elmúlt 20 éve a nyugati szerepvállalás kudarca”
– mondta a kutató.
A tálibán mozgalom egy felkelőcsoport, aminek szinte minimális társadalmi támogatása sincsen Afganisztánban.
A kutató azt is elmondta, hogy Afganisztánban megjelent egy olyan erő, ami a többi erőcsoport közül képes volt domináns szerepre szert tenni.
„A velük szemben álló kabuli kormányzat nem tudott az elmúlt évtizedekben alternatívákat felmutatni”
– hangsúlyozta a Migránskutató Intézet kutató igazgatója.
Etnikailag egy rendkívül megosztott országról van szó, az sem véletlen hogy 2001-ben amikor az amerikaiak beavatkoztak, ők is az Északi-Szövetségre támaszkodtak a zömében pastu talibánokkal szemben.
A nyugati szövetségesek korábban bejelentették, hogy csökkenteni fogják az országban állomásozó katonák számát, és előbb, vagy utóbb ki fognak vonulni Afganisztán területéről.
A tálibok már 2003-2005 óta arra várnak, hogy a nyugati szövetségesek kivonuljanak a térségből.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!