×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Terítéken a magyar gyermekvédelmi törvény és az Európai Unió külpolitikája

 

Az elmúlt hét egyik leghangosabb európai politikai vitája a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos vita volt az Európai Parlamentben. Szintén fontos esemény volt egy online találkozó, amelyen a német kancellár, a francia elnök és a kínai államfő vett részt – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A magyarországi gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos vita az Európai Parlamentben is nagy port kavart – számolt be az Európai idő.

Baraczka Eszter tudósító számos vitát végignézett már Brüsszelben, azonban elmondása szerint a magyar gyermekvédelmi törvény kapcsán a megszokottnál hangosabb volt a vita, és nem a konkrétumokra, a tényekre helyezték a hangsúlyt a politikusok, hanem inkább az érzelmekre és a hangerőre.

Az Európai Parlament képviselői a vitában azt követelték, hogy az európai uniós forrásokat vonják meg Magyarországtól.

Az Európai Parlament nyomást gyakorol az Európai Bizottságra (EB), hogy alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert, mely azt jelenti, ha egy tagállamban sérül a jogállamisági normarendszer, akkor a pénzek átmenetileg megvonhatók attól a tagállamtól, de meg kell várni az Európai Unió Bíróságának döntését az ügyben, mert Magyarország és Lengyelország is jogorvoslatért fordult a bírósághoz.

Az Európai Parlament továbbá nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy az utasítsa vissza magyar helyreállítási tervet, mert az olvasatuk szerint a magyar pénzek lehívásának ellenőrzési rendszere nem felel meg a követelményeknek.

„Az EB két tűz között van, hiszen úgy kell lavíroznia, hogy megfeleljen az állam- és kormányfők elvarásainak és a parlament elvarásainak is” – magyarázta Baraczka Eszter.

Merkel német kancelárral és Macron a francia elnökkel tárgyalt a kínai elnök

Az online találkozó ténye is lényeges, azonban fontos kiemelni Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnökének mondatait,  melyek szerint reményét fejezte ki, hogy Európa elnyeri a függetlenséget az Egyesült Államoktól.

Felvetődik a kérdés, hogy Európa kegyeit keresi Kína és az Egyesült Államok vagy Európa inkább egyfajta eszköz a jól látható amerikai–kínai geopolitikai és gazdasági vitában.

Pócza István külpolitikai elemző, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programjának vezetője úgy gondolja inkább az utóbbi, mert Európa külpolitikáját és gazdasági érdek érvényesítését használja sokszor – véleménye szerint nem megfelelően.

„A probléma az az, hogy Európa és a brüsszeli vezetés abba az irányba indult el, hogy inkább megosztó kérdésekben, igyekszik megnyilvánulni. Nyilvánvaló, hogy a 27 tagállam között nagyon különböző vélemények vannak. Ez egy állandó belső feszültséget jelent, mely külső gyengeséget is okoz” – mondta a szakértő.

Ezt a külső gyengeséget a partnerek is látják, Pócza István hangsúlyozta, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország egyszerre partner és egyszerre versenytárs is.

A külpolitikai elemző úgy véli, hogy Európa akkor lehetne újra egységes, ha visszatérne a „legkisebb közös többszörös elvéhez”, és megvizsgálná , hogy mi az, ami mindenkinek az érdeke, mi az európai érdek, viszont ehhez az kellene, hogy az összes tagállam teljes erőbedobással foglalkozzon az üggyel.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:

 

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

 

A címlapfotó illusztráció