×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Több uniós ország számára kampánytéma a pedofiltörvény

 

Az európai uniós intézményekben komoly vitát váltott ki a gyermekek védelmét szolgáló, vagy más néven pedofiltörvény. Az EU-csúcstalálkozón ezenkívül elmozdulást történt az unió Oroszországhoz és Törökországhoz való viszonyában is. Kell-e több integráció Európának? – ezek voltak a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának e heti témái.

 

Európai uniós szinten is viharos héten vagyunk túl, annak ellenére, hogy a járványhelyzet javul az unión belül, mivel komoly vitát váltott ki a magyar pedofiltörvény.


A teljes adás itt hallgatható vissza.


„A gyermekvédelmi vagy más néven pedofiltörvény nagyon heves reakciókat váltott ki Európában, az uniós intézményekben és a futballpályák körül is. A csütörtök-pénteken megrendezett uniós csúcstalálkozón ez volt az egyik olyan téma, amely nagy viták kereszttüzébe került.

A holland miniszterelnök egyenesen azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból”

– számolt be a csúcstalálkozó történéseiről Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A legerősebb ellenzők a Benelux államok voltak, a vita végén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tompította a helyzetet, aki bár nem ért egyet a törvénnyel, azt is ellenezte, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból.

A tényeken kívül az érzelmek is meghatározók voltak a vitában. Különösen azért, mert a nyíltan meleg luxemburgi miniszterelnök úgy érezte, hogy ez a törvény a személye elleni támadás.

A többi ország vezetője is sok szempontból érzelmi alapon állt a kérdéshez, de azért tartalmi kérdésekről is szó volt a vitában. Az Európai Bizottság jogi aggályokat is megfogalmazott a törvénnyel kapcsolatban, amire várják a magyar kormány válaszát.

A magyar jogállamiság is téma volt az uniós intézményekben, ezzel kapcsolatban Baraczka Eszter elmondta, hogy egyfajta „siketek párbeszéde zajlik”, amelyben mintha nem lenne cél az, hogy az eljárás előrébb lépjen, hanem egyfajta politikai lebegtetés történik azért, hogy a közbeszédben maradjon a téma, mivel, ha szavazásra kerülne a sor, akkor minden bizonnyal elbukna a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás.

Az uniós külpolitika irányairól is tárgyaltak az uniós országok állam- és kormányfői a csúcstalálkozón, úgy tűnik, hogy változik az Oroszországgal kapcsolatos megközelítés.

Németország és Franciaország arra tett javaslatot, hogy újra kezdjenek csúcsszintű találkozókat Oroszországgal.

Mivel ezt már az Egyesült Államok is megtette, többen úgy érzik, hogy az Európai Unió nem maradhat külső szemlélő a folyamatokban. Ezt a kezdeményezést többen is támogatták, de a balti államok és Lengyelország határozottan ellenzi.

Bár a záródokumentumban végül egy nagyon kemény, Oroszországot elítélő határozat született, nem kizárt, hogy a jövőben elmozdulás történik a kapcsolatokban, főleg gazdasági szempontok miatt.

A migráció nagyon szűk időkeretben került a témák közé, de körvonalazódik egy újfajta megállapodás Törökországgal. Politikai szinten egyetértés született arról, hogy az Európai Unió újabb komoly összegekkel segíti azokat az országokat, amelyek Szíria közelében befogadják a menekülteket.

Nincs létjogosultsága a föderális Európának

Az EU-nak nem kell nagyhatalommá válnia – ezzel a címmel írt elemzést Boris Kálnoky újságíró. A német médiumok korábbi magyarországi tudósítója és a Mathias Corvinus Collegium médiaiskolájának vezetője volt az Európai idő e heti adásának vendége.

Boris Kálnoky elmondta: Vannak erőfeszítések arra, hogy Európa nagyhatalommá váljon. Németország és Franciaország újra nyit Oroszország felé, mindezt azután, hogy Joe Biden amerikai elnök is találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az vitathatatlan, hogy Európa súlya csökken a világban. Két erős ország, Németország és Franciaország számára ez kedvezőtlen, de ők magukban is nagyhatalmak. A kisebb országok nem érdekeltek abban, hogy Európának világpolitikai jelentősége legyen, inkább pragmatikus viszonyokra törekednek mindenkivel.

Az integráció elmélyülése kapcsán azt a kérdést kell feltenni, hogy mire kell ez. Ha az a cél, hogy Európa, mint nagyhatalom létezzen, akkor saját hadseregre és egy föderációs berendezkedésre van szükség. Európának további integrációra nincs szüksége, a világgazdaságban továbbra is fajsúlyos szereplőnek számít, és ez az, ami lényeges.

A magyar pedofiltörvény kapcsán Boris Kálnoky elmondta, hogy szerinte egy műbalhéról van szó, az ellenzéken belül megosztottságot szült, sokkal inkább a választási kampány részeként értelmezhető.

Franciaországban és Németországban is választási kampány zajlik, ennek fényében érdemes a bírálatokat elkönyvelni.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!