Lezajlott a G7-csúcs, az Egyesült Államok vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, de mi lesz Kínával? A G7-csoport, azaz a hét vezető ipari hatalom csoportjának vezetői egyetértettek abban, hogy Kínát muszáj „ellensúlyozni” és „versenyezni” vele a demokrácia védelmétől a technológiai versenyig terjedő számos kihívást illetően. Július 1-jén egy mindenki számára nyilvánvaló új törvény kezdődik, hiszen búcsút vehetünk az egyszer használatos műanyagoktól – ezek voltak a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának legfrissebb témái.
A G7-csúcson az Európai Uniónak ugyan van tanácskozási joga, azonban a megbeszéléseken gyakorlatilag csak megfigyelőként van jelen. A kisebb tagállamok számára viszont pozitív tényező, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökén keresztül tárgyaló szerephez juthatnak a világ egyik legnagyobb gazdaságának képviseletében.
A legutóbbi csúcson nyilvánvalóvá vált, hogy az új amerikai adminisztráció igyekszik diktálni az irányítást, hiszen a kezdeményezések javarészt az Egyesült Államok részéről érkeztek, ugyanakkor Németország és Franciaország továbbra sem megkerülendő szereplő. Olaszország a jelenlegi belpolitikai és gazdasági helyzet miatt hátrébb sorolandó a vezetői listán.
Az unió szempontjából a britek kiválása nagy érvágás a G7 formátumát illetően, az Egyesült Államok pedig igyekszik belefolyni a brit szigeteki érdekeltségű ügyekbe, főként azért, mert Írország számára kulcsfontosságú gazdasági helyzettel bír, hiszen számos nagyvállalata a szigetországban van bejegyezve.
A csúcson fő témaként a klímavédelem, a járványkezelés, a világkereskedelmi szervezet reformja és a Kínával kapcsolatos partnerségi viszonyról tárgyaltak a felek.
A hetek csoportja szóban elkötelezte magát a fosszilis üzemanyagokkal működő autók kivezetése és a szénhasználat beszüntetése mellett, ezekre azonban konkrét dátumot nem határoztak meg. A jelenlévők úgy döntöttek, hogy a fejlődő országok részére kétmilliárd dolláros (több, mint 300 milliárd forint) támogatást szánnak a szénről és a kőlajról környezetbarát energiatermelési módokra való átállás segítésére. Ez a kompenzáció nagy segítség lehet számukra, hiszen önerőből nem tudják megteremteni az átálláshoz szükséges belső forrásokat.
Kína helyzetével kapcsolatban a találkozón kritikus megjegyzések hangzottak el, azt azonban be kell látni, hogy az ázsiai szuperhatalom megkereülhetetlen, integtrált szereplője a világgazdaságnak. A G7-csoport, azaz a hét vezető ipari hatalom csoportjának vezetői egyetértettek abban, hogy Kínát muszáj „ellensúlyozni” és „versenyezni” vele a demokrácia védelmétől a technológiai versenyig terjedő számos kihívást illetően.
Fontos megjegyezni, hogy ez az irányelv csak az egyszer használatos műnyagokat célozza meg, amelyek külonböző számítások szerint az 50 százalékát teszik ki a legyártott műanyagoknak. Ezek visszaszorítása mindenképpen szükséges a fenntartható fejlődés jegyében.
1950 óta ugyanis globálisan több, mint hétmilliárd tonna műanyag került forgalomba, és körülbelül 90 százaléka sosem hasznosult újra.
Jelenleg éves szinten világviszonylatban körülbelül 380 millió tonna műanyagot gyártunk le, a kereslet pedig évről évre nő nemcsak az ipar, hanem a fogyasztók részéről is. Ugyanakkor nem tudunk mit kezdeni a hihetetlen mennyiségű keletkezett hulladékkal. A probléma megoldására a döntéshozók két megoldást javasoltak: az egyik a körforgásos gazdasági modell, a visszagyűjtés és újrahasznosítás folyamata, a másik pedig azoknak a termékeknek a visszaszorításra, amelyekről már a gyártás folyamatában eldőlt, hogy hulladékként végzik. A július 1-jén életbe lépő irányelv ez utóbbiról szól.
A vállalatok szerint a műanyaghulladék elhelyezésének feladata a fogyasztó felelőssége. Egy másik irányzat viszont azt mondja, hogy a fogyasztók kizárólag a terméket vásárolták meg, nem az előállítási technológiát, éppen ezért a gyártók felelőssége az adott előállítási mód alkalmazása. Ebben a vitában egyelőre európai szinten nincs konszenzus. A magyar álláspont szerint a felelősségvállalás a cégek részéről szükséges, tehát a vállalatoknak már az előállítás pillanatában gondoskodniuk kell arról, hogyan jut vissza az adott termék a körforgásos rendszerbe. Ha ez nincs megtervezve, az a gyártó felelőssége.
A különböző termékek díjnövekedése a technológiai váltást igyekszik elérni. A hangsúlyt olyan alternatívákra kell fektetni, amelyek minden környezeti aspektusból megfelelők. A lényegi rész a jövőbeni környezeti károk megelőzése.
A címlapfotó illusztráció.
