×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Szuverenitási kérdés a magyar tagság az Európai Ügyészségben, vita az EP és a Bizottság között

 

Huszonkét tagállam részvételével a hónap elején luxemburgi székhellyel elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén. Magyarország más tagállamokkal együtt a szuverenitásra hivatkozva maradt távol az együttműködéstől, de megfigyelő tagként része a szupranacionális szervezetnek.

Elképzelhető, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer felé tett első lépés – mondta a Kossuth Rádió Európai idő adásában ifj. Balsai István ügyvéd, jogi szakértő.

Huszonkét tagállam részvételével a hónap elején luxemburgi székhellyel elindult az Európai Ügyészség, az első olyan független uniós intézmény, amely önállóan nyomozhat korrupciós és csalási ügyekben a tagállamok területén.

Az EPPO feladata, hogy határokon átnyúló nyomozást folytasson a tízezer eurót meghaladó, uniós pénzeket érintő csalások és a tízmillió eurónál nagyobb kárt okozó áfacsalások esetében.

Már eddig is volt együttműködés az egyes nemzeti nyomozószervek között, de ez sokszor nem volt elég gyors. Ifj. Balsai István szerint az EPPO felállításával ezekben a kérdésekben várható előrelépés.

A tagállamok egy-egy ügyészt jelölnek a testületbe, de az operatív munkát az EPPO szolgálatában álló, a nemzeti bűnüldöző hatóságoktól függetlenül működő ügyészek végzik. Ők dönthetnek arról, hogy milyen okiratokat szerezzenek be a helyi hatóságoktól, kiket hallgassanak ki és ők tehetnek indítványt szabadságvesztésre illetve ők képvisel az adott ország bíróságán a vádat.

Az EPPO ügyészeinek a hatáskörükben lévő ügyekben utasítási joguk van egy-egy tagállam rendőrsége felett.

Szuverenitási aggályok, párhuzamos igazságszolgáltatás

Magyarország és még néhány tagállam a saját szuverenitásának fenntartására hivatkozva maradt távol a szervezettől, mivel nem akarják megosztani ezt a nemzeti hatáskört egy tagállami kereteken kívül álló, szupranacionális szervezettel.

„Már nem csak arról van szó, hogy az unió visszaköveteli az uniós pénzeket, hanem konkrét személyekkel szembeni büntetőeljárásokról indításáról, vagyis ez már a legmélyebben érinti az adott tagállam igazságszolgáltatásának szuverenitását” – emelte ki.

Arról nincs még szó, hogy az adott tagállam bíróságától elvennék az ítélkezési jogot, de e logika mentén  haladva ez is felmerülhet a jövőben – fogalmazott a jogi szakértő.

Elképzelhető, hogy az Európai Ügyészség felállítása a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer felé tett első lépés

– fűzte hozzá.

Ifj. Balsai István szerint a tagállami igazságszolgáltatás az egyik legfajsúlyosabb nemzetállami, szuverenitási kérdés és egyik tagállam sem fog önként lemondani erről.

Magyarország megfigyelő státuszban vesz részt az EPPO munkájában – hangzott el a műsorban.

A kormány álláspontja szerint Magyarországon a magyar hatóságoknak kell ítélkezni az ország területén elkövetett bűncselekmények ügyében, függetlenül attól, hogy az magyar, vagy uniós forrásfelhasználással van összefüggésben.

Személyi kérdések

A szervezet élén a román ügyészség korábbi vezetője Laura Codruța Kövesi áll.

Ellene hazájában hivatali visszaélés miatt indult eljárás, mert részlehajlóan végezte munkáját és olyan személyekkel szemben is büntetőeljárást indított, akik ellen ez nem volt teljesen megalapozott, még ha támogatói azt állítják, hogy ezek politikailag motivált eljárások voltak – mondta a jogi szakértő.

Úgy vélte, hogy ezeket a vádakat Laura Codruta Kövesi már soha nem fogja tudni lemosni magáról.


Az Európai Parlament a múlt héten plenáris ülésen tárgyalta a jogállamisági feltételrendszert, akár perbe is fogná az Európai Bizottságot, ha az nem kezdené el alkalmazni – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Május végén zárult az az Európai Parlament által szabott határidő, ameddig az Európai Bizottságnak el kell kezdenie a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását. Az Európai Parlament magyar tagja, Cseh Katalin felvetette az eheti vitában, ha ezt nem teszi meg az Európai Bizottság, akkor az Európai Parlament kész az uniós bizottság ellen az unió bíróságához fordulni.

A politikai vitákban gyakran elhangzanak olyan jelzők, bélyegek, mint az euroszkepticizmus, Európa-ellenesség Magyarországgal, Lengyelországgal, vagy bizonyos politikai erőkkel kapcsolatban.

„Számos tanulmány alátámasztotta, hogy az európai állampolgárok esetében is nagyon komolyan elválasztódik az európai uniós intézményekkel kapcsolatos kritikák, valamint az európai projektek támogatásának kérdésköre” – hangsúlyozta Halkó Petra.

Az európai állampolgárok – így egyébként az ő politikai vezetőik is – úgy gondolják, hogy az európai intézmények azok, amelyek reformra szorulnak. Azt láthatjuk, hogy amikor komoly akadályok, vagy válsághelyzetek teremtődnek akkor nem tudnak hatékonyan fellépni annak érdekében, hogy megóvják az európai állampolgároknak az érdekeit – tette hozzá.

„Ezzel szemben mind az európai állampolgárok, és azok politikai vezetői nagyon sokszor azt hangoztatják, hogy az európai projektet nagyon is szeretnék támogatni, mert hisznek abban, hogy az európai közösség egy versenyképes és dinamikus szereplője lehet a globális színtérnek politikai illetve gazdasági értelemben is”  magyarázta az elemző, hangsúlyozva egyben, hogy ezeket a felvetéseket szükséges élesen ketté választani, bármilyen kérdéskörről is legyen szó.

Mindenképpen elítélendő, hogy ezeket a bélyegeket úgy akasztják rá egyes politikusokra vagy kormányzatokra, hogy nincs nyitottság a párbeszédre. Ez nem egyszer bebizonyosodott már az európai uniós tagállamok vagy intézmények között, amikor problémás kérdéskör vetült fel.

Az európai állampolgárok is érzik, hogy kettős mérce uralkodik az Európai Unió területén

„Az a bürokratikus elit, amely az Európai Uniót vezeti, nem veszi figyelembe, hogy azokat a tagállamokat, amelyek később csatlakoztak, ugyanolyan súllyal kellene figyelembe venni az asztalnál, ahol tárgyalások folynak, még ha kisebb a lakosságuk, vagy a területük” – emelte ki Halkó Petra.

A jogállami kérdéskör is erre mutat rá hiszen láthatjuk hogy nem voltak hajlandóak meghallgatni azokat az országokat, akik egyébként érintettek ebben a kérdéskörben. A megbélyegzett országok vezetői készen állnak a párbeszédekre, mégis, ezt a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyják – tette hozzá.

„Az biztos hogy az Európai Unió versenyképessége vagy politikai súlya nem azzal fog visszaállni, hogy különféle határozatok vagy döntések papírjait lobogtatja. A tényleges teljesítmény képes bizonyítékul tud szolgálni arra hogy egy ország vagy egy közösség – az EU esetben egy közösség – érdemes arra hogy meghallgassák, figyelembe vegyék a fő kérdéskörök tekintetében” – mondta az elemző.

 


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!