×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A klímavédelem területén a célban egyetértés van, az eszközökben azonban nem

 

Az Európai Unió állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozót tartottak a hét elején a klímacélok eléréséről, migrációról, járványkezelésről. A klímacélok elérését tekintve a magyar álláspont lényege, amelyet Orbán Viktor képviselt, hogy az átállás árát nem fizethetik meg az emberek, a terheket a nagy szennyezőkre kell hárítani.

A csúcstalálkozó egyik fő kérdése az Európai Unió igen ambiciózus klímavállalása volt. Eszerint 2030-ra 55 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkenést szeretnének elérni, 2050-re pedig már a klímasemlegesség a cél. Ennek megvalósítási módja volt a viták egyik fő témája.

„Abban mindenki egyetért, hogy el kell jutni a klímasemlegességhez. (…) A tekintetben viszont, hogy ehhez hogy jussunk el már nagyon megoszlanak az álláspontok”

– Baraczka Eszter az MTVA brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában számolt be a csúcstalálkozó történéseiről.

A tagállamok között egy nagyon éles határvonal húzódik, egyik oldalon a gazdag tagállamok, a másik oldalon a szegényebbek állnak. Az eltérő történelmi és földrajzi adottságok miatt óriási vita van abban, hogy kik és miként fizessék meg a klímasemlegességhez vezető út költségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a szén-dioxid kibocsátási kereskedelmi rendszert kiterjesztenék a lakóépületekre és a közlekedésre is. Ezt nem támogatja azonban Magyarország, a közép-európai államok, valamint a dél-európai tagállamok egy része sem.

Az ellenzők szerint a terv óriási dráguláshoz vezetne a rezsi- és üzemanyagárakban.

Magyarország számára az sem elfogadható, hogy egy európai átlagot számoljanak a csökkentésnél, mivel mi az elmúlt évtizedekben is már jelentősen lecsökkentettük a kibocsátásunkat.

Végül nem született előrelépés a vitás kérdésekben, csupán az eddigi ambíciózus célokat erősítették meg. Kimondták viszont, hogy a célok elérésére kidolgozandó javaslatban figyelembe kell majd venni, hogy az egyes tagállamokban milyen gazdasági és szociális következményekkel járhat a kibocsátáscsökkentés. Az Európai Bizottság már dolgozik a klímacsomagon, ami július közepén érkezhet majd.

A klímavédelem mellett más témákkal is foglalkoztak a csúcson. A koronavírus elleni oltások kérdésében most egy fokkal már megkönnyebbültebbek voltak a tagállamok vezetői, mivel az utóbbi időben felgyorsult az oltási kampány, ugyanakkor a záródokumentumban is kimondták, hogy továbbra is ébernek kell lenni.

Baraczka Eszter beszámolt arról is, hogy a fehérorosz hatóságok által leszállásra kényszerített európai uniós légitársaság gépének az esetében teljes egyetértésben döntöttek a tagállamok vezetői a kemény intézkedések elfogadásáról. Fehéroroszországot elzárták az európai légiforgalomtól, és az ország ellen gazdasági büntetőintézkedésekkel készülnek.

A beszámoló szerint a bevándorlás kérdése szintén előtérbe fog kerülni a következő időszakban, mivel a migrációs nyomás újra növekszik Európában, ezért pedig ismét terítékre kerülhet a migránsok elosztásának terve.

A mostani csúcstalálkozón végül a migrációval nem foglalkoztak, de júniusban már ez a téma is ott lesz az asztalon.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

Címlapfotó: széntüzelésű hőerőművek Németországban (MTI/EPA/Sascha Steinbach)