×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Wendy Morton: Elhagytuk az uniót, de nem hagytuk el Európát

 

A Brexit után még fennálló, vitás kérdések mielőbbi rendezésére törekszik az unióval a brit kormány. Ezt erősítette meg a londoni kabinet európai és szomszédságpolitikai ügyekért felelős minisztere, aki a héten Budapesten tárgyalt. Wendy Morton, a brit kormány európai szomszédságért felelős tagja a brit-magyar kapcsolatok jövőbeni alakulásáról beszélt a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

– Magyarországon létezik egy nagyon fontos politikai tradíció: az úgynevezett angolszász vagy brit irányultság. Ez fontos volt az elmúlt száz évben és lényeges ma is. Ha visszatekintünk, száz évvel ezelőtt kihívásokkal teli idők voltak Magyarország számára, egy olyan döntés utáni időszakban, amelyben a diplomáciai kapcsolatok felvétele egyfajta támogatást jelentett. Most, száz évvel később az Egyesült Királyság él meg kihívásokkal teli időket, egy döntés nyomán, de a brit emberek által hozott döntés nyomán. Van tehát egy száz évet átölelő ilyen párhuzam. Ha most a kétoldalú kapcsolatokat tekinti, akkor miben változtak az elmúlt időszakot tekintve, mióta elhagyták az Európai Uniót?

– Ez az első látogatásom itt, nagyon sűrű programot szervezett a nagykövetségünk, tárgyalásokkal és találkozókkal, de egy kicsit láthatok a gyönyörű országukból. Fontos ez a látogatás, részben, ahogy mondta is, most ünnepeljük a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulóját országaink között. Alkalmat ad áttekinteni, hogy mennyi minden is történt ezalatt a száz év alatt, de én nagyon szeretnék a jövőbe is tekinteni, hogy a következő száz évről beszélhessünk. Egy igazán jó tárgyalást folytattam Magyar Levente államtitkárral látogatásom első napján. Ezen a kétoldalú kapcsolatokról volt szó, jó együttműködésben vitattuk meg ennek részleteit, nagyon nagyon hatékony volt. Azt is látom, hogy nagyon fontos időket élünk. Utalás hangzott el az Európai Unióra. Nos igen, népszavazást tartottunk, aminek nyomán elhagytuk az Európai Uniót. Viszont ezzel kapcsolatban nagyon világosnak kell lennem; igaz, elhagytuk az Európai Uniót, de nem hagytuk el Európát. Lehet, hogy a könyv egy fejezete lezárult, de egy új nagyon is elkezdődött, és ez arról szól majd, hogy kihasználjuk a lehetőségeket, és megerősítsük, áttekintsük és megújítsuk a kétoldalú kapcsolatainkat. Ez pedig a barátainkkal, partnereinkkel és szövetségeseinkkel való együttműködésről szól azokon a területeken, ahol közös értékeket vallunk, és amelyeket tekintve közös a jövőképünk, szóval teljes mértékben boldog vagyok, hogy itt lehetek.

– Mi lehet a módozat, amivel ezt az új fejezetet megtöltik tartalommal a kétoldalú kapcsolatokban, amivel ezeket fejleszteni lehet? Az együttműködésnek mely területei lehetnek fontosabbak? Az Egyesült Királyság nagyon fontos befektető Magyarországon, a gazdasági kapcsolódások így nagyon szorosak és erősek.

– Igaza van, nagyon erősek a gazdasági kapcsolatok országaink között. Most, hogy már az Európai Unión kívül vagyunk, megtehetjük, hogy a saját céljainkra, jövőképünkre alapozva erősíthetjük ezeket a kötelékeket és kapcsolatokat. Meg vagyok győződve arról, hogy a vállalkozások keresik a lehetőségeket és a kormányoknak szerepe van abban, hogy ösztönözzék a befektetéseket mindkét irányban. Látom azokat a cégeket, amelyek már befektetéseket hoztak ide, és példájukon keresztül lehet megmutatni, más cégeknek, hogy érdemes ide jönni és befektetni. Ez az egyik terület, amelyen együttműködhetünk, de ott van még például a külpolitika is az együttműködés tereként. Persze mondhatja azt, hogy külügyi államtitkárként ezt kell mondanom, de valóban ezen a téren is képesek lehetünk együttműködni, ott ahol közösek az érdekeink.

– Milyen jövő áll az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatai előtt? 

– Elhagytuk az Európai Uniót, lezártuk az átmeneti időszakot és ratifikáltuk a kereskedelmi egyezményt. Ezek az elemek teljessé teszik ezt és most már tényleg a jövőre lehet tekinteni. Amikor azt mondom, hogy Európát nem hagytuk el, akkor komolyan gondolom. Ez azt jelenti, hogy továbbra is együtt fogunk dolgozni európai partnereinkkel, az európai országokkal és szövetségesekkel ott, ahol közösek az érdekeink és kölcsönös az együttműködés. Ez egyben mindannyiunk érdeke is. De, amikor azt mondom, hogy lezárult egy fejezet és egy új megnyílt, akkor az tényleg azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságnak lehetősége nyílt arra, hogy független és szuverén országként lépjen fel, és talán a korábbinál nagyobb rugalmassággal és gyorsasággal. Ha a nemzetközi teret tekinti, akkor számos nemzetközi és globális kihívást lát, amelyeken közösen kell dolgoznunk. És ne feledje, változatlanul tagjai vagyunk a NATO-nak, idén mi töltjük be a G7-ek elnöki pozícióját, valamint mi elnököljük a COP26-ot (KOP), az ENSZ klímakonferenciát, amit novemberben, Glasgow-ban tartunk. És különösen egy olyan évben, amikor a koronavírus járványból kilábalunk, ez tényleg lehetőséget kínál arra, hogy újraépítsünk, hogy erősebben jöjjünk ki, és persze zöldebben. Utóbbi miatt annyira fontosak a klímakérdések, a COP26, ami pedig nem csak a máról, de a jövő generációkról is szól.

– Akkor most az Egyesült Királyság inkább 27 országgal épít majd kétoldalú kapcsolatokat, vagy magával az Európai Unióval, mint szervezettel, mint országok csoportjával?

Azt kell megismételnem, hogy ugyan elhagytuk az Európai Uniót, de nem hagytuk el Európát. Ez az a kulcsfontosságú üzenet, amit szeretnék kifejezni. Ahol közösek az érdekeink, értékeink, ott közösen fogunk dolgozni barátainkkal, partnereinkkel és szövetségeseinkkel.

– A gyakorlati oldalon mit hozott ez az elmúlt néhány hónap – mondjuk úgy, milyen információkkal szolgált, milyen tapasztalatokat adott? Tekintve a határkérdéseket, az északír megállapodást, ez működőképesnek bizonyul-e vagy sem? Van ekörül egy vita, párbeszéd. És létezik egyfajta egyensúlytalanság is, ami a vámellenőrzéseket illeti, hiszen az Európai Unió a kezdetektől alkalmazza ezt, míg az Egyesült Királyság először fél évvel, majd még egyszer ennyivel kitolta a határellenőrzések alkalmazását, 2022 januárjáig.

– Azt gondolom, hogy, amit itt figyelembe kell venni, az az a tény, hogy az északír megállapodás létezik, és védi a belfasti Nagypénteki Egyezményt, vonatkozzon az észak-dél, vagy éppen kelet-nyugati relációra. Létezik annak érdekében, hogy megóvja a békefolyamat eredményeit, fontos, hogy ezt ne veszítsük szem elől. És igen, léteznek bizonyos kérdések a megállapodás körül és természetesen ezekre válaszokat kell találnunk. Az is lényeges, hogy helyreállítsuk a bizalmat közösségek körében. Ezalatt minden észak-írországi közösséget értek. A miniszterelnök pedig nagyon világossá tette egy közelmúltbeli interjúban, hogy a megállapodásnak biztosítania kell Észak-Írország helyét az Egyesült Királyság belső piacán belül. Ami pedig most lényeges, hogy zajlanak az egyeztetések. Technikai jellegű egyeztetések, de nagyon örülök annak, hogy ezek megtörténnek. Lord Frost, a Brexitért felelős miniszter a közelmúltben tárgyalt ezekről Maros Sefcovic európai bizottsági alelnökkel. Tehát szerintem a lényeg az, hogy dolgozzunk ezeken a kérdéseken, hogy folytassuk a megbeszéléseket és végigmenjünk a részleteken. És keressünk eredményt ezekben a kérdésekben, mert ez az érdeke az érintett közösségeknek is.

– Akkor a megállapodás módosítsa a cél?

– Nem fogalmaznék úgy, hogy módosítás. Ismerjük el az északír megállapodás tényét, és egyeztessünk a technikai részletekről. Folytassuk ezeket a jellegű tárgyalásokat annak érdekében, hogy megoldjuk ezt a problémát, mert ez mindenkinek az érdeke.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció.