Kérdéses a keleti védőoltások sorsa, a helyreállítási alap magyarországi felhasználása azonban nem

 

Az Európai Parlament eheti napirendjén számos téma szerepelt. Hosszú késlekedés után, szinte egyhangúlag megszavazták az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti kereskedelmi megállapodást, de talán a legnagyobb figyelem az európai oltási igazolvány körüli vitát övezte. Minden idők legnagyobb gazdasági helyreállítási csomagja az Európai Uniós helyreállítási alap, hivatalos nevén Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz. Ebből Magyarországot 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti meg – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A koronavírus-járvány tavaly megfelezte az európai turizmust. 2020-ban a megelőző évhez képest 52 százalékos a csökkenés látható a vendégéjszakák számában. Ez az adat Görögországban és Cipruson a 70 százalékot is eléri.

Ugyancsak 70 százalékkal esett vissza a légiutasforgalom. 2019-hez képest, 1,7 milliárddal kevesebben szálltak repülőre, aminek következtében az ágazatot az eddig számítások szerint 56 milliárd eurós veszteség érte Európában.


Brüsszel lépéskényszerben van, hiszen tagállamok sora adta már ki a saját védettségi igazolványát, így most próbálják megelőzni, hogy a nemzeti kártyák zűrzavart okozzanak az egységes belső piacon és a schengeni övezetben.

„Egységes igazolványra van szükségünk, ami valamennyi tagállamban érvényes és amelynek segítségével megszűnhet végre az eltérő intézkedésekből fakadó káosz, ami elrettenti az embereket és akadályozza őket a szabad mozgásban”

– jelentette ki parlamenti felszólalásában a témáért felelős Juan Fernando López Aguilar.

A kártya nem lesz hivatalos úti okmány, aminek hiányában valakitől meg lehet tagadni a belépést és az oltás mellett negatív teszttel, és a betegségen átesve is meg lehet szerezni. Ingyenes lesz, digitális vagy papíralapú és a legszükségesebb személyi adatok mellett tartalmazni fog egy kódot is a beadott vakcinával vagy egyéb adatokkal kapcsolatos információkról.

A tagállamok és az Európai Parlament álláspontja között jelentős különbségek láthatók, ami diplomaták szerint nagy csatákat hoz majd. Bonyolítja a helyzetet, hogy olyan területeken is közösségi szabályozást szeretnének, ami egyébként részben vagy egészben tagállami hatáskörbe tartozik, mint például a közigazgatás vagy az egészségügy.

A bizottság az eredeti javaslatban éppen ezért nagyobb mozgásteret hagyott volna a kormányoknak, az Európai Parlament azonban, nem meglepő módon erre nem hajlandó. A képviselők elutasítják például, hogy a tagállamok utazási korlátozásokat vagy karantént vezessenek be az igazolással rendelkezők esetében.

Egy holland liberális képviselő szerint, ebből nem fognak engedni.

„Mi értelme van az egységes európai igazolványnak, ha a tagállamok bármikor kényük-kedvük szerint figyelmen kívül hagyhatják és további korlátozásokat vezethetnek be?”

– tette fel a kérdést Sophia Hindfeld.

A Politico ugyanakkor idéz egy diplomatát, aki szerint

az Európai Parlament veszélyes úton jár, amikor azt javasolja, hogy egyetlen negatív teszt már felmentsen valakit a karantén alól. Ez ugyanis nemcsak a tagállamok hatáskörének megsértését jelentené, hanem a közegészségügyi szabályok felpuhítását is.

A képviselők ragaszkodnának az ingyenes tesztekhez is. Álláspontjuk szerint így azok, akik a pozitív teszt bemutatásával jutnak igazoláshoz, nem kerülnének hátrányba azokkal szemben, akiket beoltanak. Az oltás ugyanis minden tagállamban ingyenes míg a tesztek minden helyen pénzbe kerülnek. A tanács képviseletében jelenlévő portugál Európa-ügyi miniszter jelezte, erről a kérdésről tárgyalni sem hajlandó és emlékeztetett, hogy ez a bizottság javaslatában sem szerepelt.

Szűkebb mozgásteret szabna a parlament a tagállamoknak az egyes vakcinák elfogadása kapcsán is. Míg a tanács a kormányokra bízná milyen oltóanyagot fogadnak el az igazolások esetében, az Európai Parlament ezt az EMA által jóváhagyottak mellett, azokra korlátozná, amelyek ott vannak az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti alkalmazási listáján.

A Magyarországon is alkalmazott orosz és kínai oltóanyag még elbírálás alatt áll, és bár a Sinopharm esetében az Egészségügyi Világszervezet szerint várhatóan csak napok kérdése a jóváhagyás, a két vakcina egyenlőre nem szerepel a listán. A téma ismét politikai összecsapásokat hozott a parlamenti vitában. A momentumos Donáth Anna szerint a magyar kormány bűne, hogy nem csak az Európai Unió által beszerzett vakcinákkal oltanak Magyarországon.

„A keleti védőoltások beadásával több mint egymillió magyar, uniós polgár utazási szokásait szűkítik be, azokéhoz képest akiket nyugati vakcinával oltottak be”

– mondta Donáth Anna.

A fideszes Hidvéghi Balázs felelőtlennek tartja, hogy a baloldal elbizonytalanítja az embereket az oltással szemben.

„Nem a védekezést és a védelmet helyezik az első helyre, hanem mindenféle egyéb pártpolitikai megfontolást, geopolitikai, ideológiai vitákat. Amikor egy világjárvány ellen kell védekezni, nem akkor van az ideje ilyesfajta viták lefolytatásának. Egy dologra kell koncentrálni, hogy minél gyorsabban és minél hatékonyabban védjük meg az embereket”

– hangoztatta.

A parlament jelentős többséggel fogadta el határozatot, ami egyben tárgyalási mandátum is a tagállamokkal történő egyeztetésen. Amennyiben sikerül kompromisszumot találniuk a turistaszezon első felében már zsebünkben lehet az európai oltási igazolvány, ami a tervek szerint 12 hónapig lenne érvényes.

Továbbra is maradnak azonban nyitott kérdések. Például az, hogy ezalatt az idő alatt végig védelmet nyújtanak-e a beadott védőoltások, hogy meddig jelent immunitást a betegség, és hogy a beoltottak vajon hordozhatják illetve továbbadhatják-e a vírust. A tervek szerint tehát az egységes európai igazolvány júliustól élne. A kérdés csak az, hogy a legtöbb tagállamban már használt nemzeti oltási igazolványok kölcsönös elfogadása nem jelent-e egyszerűbb megoldást.

Hosszú távú célokat szolgál az európai helyreállítási alapból Magyarországnak jutó összeg

A támogatási keret felhasználásáról minden országnak kilábalási tervet kell készítenie, aminek elfogadása után juthatnak hozzá a forrásokhoz. A magyar célok között első helyen szerepel az egészségügy, a közlekedési hálózat fejlesztése, a körforgásos gazdaságra való áttérés segítése, valamint a felsőoktatás is.

Magyarország az elsők között nyújtja be a tervet Brüsszelnek

– közölte a múlthéten Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azt még nem tudni, hogy a bő 2500 milliárd forintnak a felhasználása összevethető-e a szokásos rendben a hét éves uniós költségvetés keretében pályázható pénzekével.

Amit tudunk, hogy a normál hét éves keret hogyan működik. Ennek a helyreállítási alapnak most találjuk ki, hogy lesz az elszámolása, végrehajtása, nyomon követése. Valószínűleg olyan szigorú lesz itt is, mint a hét éves keretösszegnél

– mondta Essősy Zsombor pályázati és fejlesztési szakember, a MAPI Zrt. vezérigazgatója.

A szakember azt is elmondta, hogy a helyreállítási alapból bejövő összeg főleg az állami és önkormányzati területek fejlesztéseit célozza meg. Az egyik legfontosabb cél a karbonsemlegesség elérése, a másik a digitalizációra való átállás.

Most ha van egy egészségügyi beruházás, azt magyar cégek kivitelezik, a gazdaságba közvetetten fog átáramolni a pénz, vagy pedig közvetlenül a cégeket kell megtámogatni. Amennyiben nagyon sok beruházást akarunk egyszerre elindítani, építeni akarunk új vasutakat, egészségügyi intézményeket, oktatási intézményeket és céges csarnokokat, akkor emelkedni fognak az építőipari árak

– fogalmazott.

A magyar kormány minél kevesebbet venne igénybe a 3384 milliárdos hitelkeretből, hiszen az az államadósságot növelné. 2022 végéig a kormány dönthet úgy, hogy mégis él a hitel lehetőségével, de az ország meglévő hiteltartozásai egyelőre ezt nem teszik lehetővé. A 27 európai uniós ország többsége szintén visszautasította a felvehető összeget.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció.