Csúszhat az EU-s gazdaságélénkítő hitel, ha a tagállamok nem húznak bele

 

Az európai gazdaság újraindításának fontos része a 750 milliárd eurós uniós alap, amely megfelelő támogatást biztosíthat a tagállamok gazdaságának élénkítéséhez. Az Európai Bizottság már a nyáron szeretné felvenni és szétosztani a gigahitelt, előtte azonban ratifikálni kell az ezzel kapcsolatos megállapodást minden tagállamban, és be kell mutatni a helyreállítási terveket. Erről egyeztetett pénteken Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

„Európának még mindig van elegendő bátorsága és képzelőereje ahhoz, hogy nagyban gondolkodjon. Meghatottan állunk itt annak tudatában, hogy történelmi pillanatokat élünk át.” Ezekkel a szavakkal jelentette be tavaly júliusban Ursula von der Leyen, hogy a tagállamok hatnapos kemény tárgyalássorozat után végül megállapodásra jutottak az Európai Unió hétéves költségvetéséről, és ezzel együtt egy 750 milliárd eurós újjáépítési alapról.

A kettő együtt minden eddiginél több forrást biztosít a tagállamoknak az unió közös költségvetéséből, és központi elem lesz az EU gazdaságának járvány utáni újraindításához.


A politika döntést követő jogalkotási folyamat azóta lezárult, a labda immár a tagállamok térfelén pattog. Mindenkinek ugyanis nemzeti szinten is jóvá kell hagynia ugyanis az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt, és elő kell készítenie saját újjáépítési terveit. Ezeket április 30-ig kell benyújtani Brüsszelnek, a folyamat azonban nem zökkenőmentes – számolt be az Európai idő.

Jelentős különbségek vannak a tagállamok munkatempójában

A portugál elnökség felszólította a tagállamokat, hogy időben fejezzék be a munkát.

Hat tagállam már jelezte, hogy nem tudja tartani a határidőt, de várhatóan még többen lesznek, akiknek ez nem sikerül majd

– jelentette ki a közmédia brüsszeli tudósítója.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy ilyen terv megalkotása nagyon nehéz feladat, hiszen a következő hat év reformjainak és befektetéseinek végrehajtását kell felvázolni, miközben továbbra is dühöng a járvány” – mondta Marta Wieczorek, a bizottság lengyel szóvivője.

Brüsszelben egyébként nagyvonalakban már tisztában vannak vele, hogy hogyan, mire költenék a pénzt, a tagállamok ugyanis előzetesen már tájékoztatták a testületet szándékaikról. Az egyes államok munkatempójában azonban vannak különbségek.

„A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy a hiányosságokat felszámoljuk. Nehéz hetek állnak előttünk, de meggyőződésem, hogy jól megoldjuk majd a feladatot” – fogalmazott Valdis Dombrovskis, az EB ügyvezető alelnöke.

A helyreállítási alap elsődleges feladata, hogy forrásokat biztosítson a tagállamok gazdaságának járvány utáni újraindításához, de a végső cél ennél távolabbra mutat: a cél a fenntartható és ellenálló európai gazdaság megteremtése. Ezért a tagállami terveknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Például a források nem használhatók fel költségvetési támogatásra, ellenben minimum 37 százalékot zöld, 20 százalékot pedig a digitális átállást segítő reformoka kell költeni. Hozzá kell járulni a gazdasági növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez.

Magyarország mintegy 5900 milliárd forintra számíthat a következő öt évben.

A magyar helyreállítási terv, amelyet hivatalosan Helyreállítási és Ellenállóképesség-növelési Tervnek (röviden: HET) hívnak, az előírt 37 helyett 51 százalékot fordítana zöld beruházásokra, a digitalizációs 20 százalékot pedig elsősorban gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerekben használná fel.

Jelentős összegeket juttatna például társadalmi kohézióra és kutatás-fejlesztési tevékenységekre.

Júliusban hívhatja le a csomag első részét Magyarország

A tagállamok idén a nekik járó támogatások 13 százalékát hívhatják le, az első utalások akár már júliusban megtörténhetnek. A végső szót a Pénzügyminiszterek Tanácsa mondja ki. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag azonban még nem áll rendelkezésre, az ugyanis hitel, amit a piacokról vesz fel az AAA, tehát nagyon kedvező banki besorolású Európai Bizottság.

Brüsszel 2026-ig évente 150 milliárd euró értékben tervezi különböző lejáratú kötvények kibocsátását.


„Mielőtt a bizottság megkezdi a kötvénykibocsátási programot, valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt” – emlékeztetett Johannes Hahn költségvetési biztos.

A tagállamok nagy része azonban egyelőre elmaradásban van a ratifikációval, ami lényegében kezességet jelent a hitelek visszafizetésére.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció.