Az európai gazdaság újraindításának fontos része a 750 milliárd eurós uniós alap, amely megfelelő támogatást biztosíthat a tagállamok gazdaságának élénkítéséhez. Az Európai Bizottság már a nyáron szeretné felvenni és szétosztani a gigahitelt, előtte azonban ratifikálni kell az ezzel kapcsolatos megállapodást minden tagállamban, és be kell mutatni a helyreállítási terveket. Erről egyeztetett pénteken Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
„Európának még mindig van elegendő bátorsága és képzelőereje ahhoz, hogy nagyban gondolkodjon. Meghatottan állunk itt annak tudatában, hogy történelmi pillanatokat élünk át.” Ezekkel a szavakkal jelentette be tavaly júliusban Ursula von der Leyen, hogy a tagállamok hatnapos kemény tárgyalássorozat után végül megállapodásra jutottak az Európai Unió hétéves költségvetéséről, és ezzel együtt egy 750 milliárd eurós újjáépítési alapról.
A kettő együtt minden eddiginél több forrást biztosít a tagállamoknak az unió közös költségvetéséből, és központi elem lesz az EU gazdaságának járvány utáni újraindításához.
A politika döntést követő jogalkotási folyamat azóta lezárult, a labda immár a tagállamok térfelén pattog. Mindenkinek ugyanis nemzeti szinten is jóvá kell hagynia ugyanis az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt, és elő kell készítenie saját újjáépítési terveit. Ezeket április 30-ig kell benyújtani Brüsszelnek, a folyamat azonban nem zökkenőmentes – számolt be az Európai idő.
Jelentős különbségek vannak a tagállamok munkatempójában
A portugál elnökség felszólította a tagállamokat, hogy időben fejezzék be a munkát.
Hat tagállam már jelezte, hogy nem tudja tartani a határidőt, de várhatóan még többen lesznek, akiknek ez nem sikerül majd
– jelentette ki a közmédia brüsszeli tudósítója.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy ilyen terv megalkotása nagyon nehéz feladat, hiszen a következő hat év reformjainak és befektetéseinek végrehajtását kell felvázolni, miközben továbbra is dühöng a járvány” – mondta Marta Wieczorek, a bizottság lengyel szóvivője.
Brüsszelben egyébként nagyvonalakban már tisztában vannak vele, hogy hogyan, mire költenék a pénzt, a tagállamok ugyanis előzetesen már tájékoztatták a testületet szándékaikról. Az egyes államok munkatempójában azonban vannak különbségek.
„A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy a hiányosságokat felszámoljuk. Nehéz hetek állnak előttünk, de meggyőződésem, hogy jól megoldjuk majd a feladatot” – fogalmazott Valdis Dombrovskis, az EB ügyvezető alelnöke.
Soon, we plan to revise many ?? climate & energy laws to align with our 2030 target for cutting emissions by 55% on the way to climate-neutrality.
Some areas to be covered??renewables, energy efficiency
?️ land use, energy taxation
? emissions trading#LeadersClimateSummit pic.twitter.com/mhZEFZLcPS— Valdis Dombrovskis (@VDombrovskis) April 23, 2021
A helyreállítási alap elsődleges feladata, hogy forrásokat biztosítson a tagállamok gazdaságának járvány utáni újraindításához, de a végső cél ennél távolabbra mutat: a cél a fenntartható és ellenálló európai gazdaság megteremtése. Ezért a tagállami terveknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Például a források nem használhatók fel költségvetési támogatásra, ellenben minimum 37 százalékot zöld, 20 százalékot pedig a digitális átállást segítő reformoka kell költeni. Hozzá kell járulni a gazdasági növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez.
Magyarország mintegy 5900 milliárd forintra számíthat a következő öt évben.
Jelentős összegeket juttatna például társadalmi kohézióra és kutatás-fejlesztési tevékenységekre.
Júliusban hívhatja le a csomag első részét Magyarország
A tagállamok idén a nekik járó támogatások 13 százalékát hívhatják le, az első utalások akár már júliusban megtörténhetnek. A végső szót a Pénzügyminiszterek Tanácsa mondja ki. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag azonban még nem áll rendelkezésre, az ugyanis hitel, amit a piacokról vesz fel az AAA, tehát nagyon kedvező banki besorolású Európai Bizottság.
Brüsszel 2026-ig évente 150 milliárd euró értékben tervezi különböző lejáratú kötvények kibocsátását.
The EU is financing its recovery packages by issuing billions of euros in #bonds. What does this mean for Europe's financial markets?#RealEconomy w/ @ecfin https://t.co/r3sr9OarU9
— euronews (@euronews) April 22, 2021
„Mielőtt a bizottság megkezdi a kötvénykibocsátási programot, valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia az úgynevezett saját forrásokról szóló jogszabályt” – emlékeztetett Johannes Hahn költségvetési biztos.
A tagállamok nagy része azonban egyelőre elmaradásban van a ratifikációval, ami lényegében kezességet jelent a hitelek visszafizetésére.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
A címlapfotó illusztráció.