×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„Az év, amikor a fogkrém kijött a tubusból”

 

A koronavírus-járványra adott uniós és tagállami válaszokat és tapasztalatokat vitatták meg neves vendégek az Euranet (európai rádióhálózat) szervezésben tartott online beszélgetésben. A részt vevő szakértők szerint az unió a válság után kiterjesztheti hatáskörét az egészségügyi és szociális területeken, és erősödhet a stratégiai ágazatokban az önellátásra való törekvés. A pandémia mellett a Brexit és a techcégek szabályozása is fókuszpontba került tavaly.

 

A beszélgetésben Schöpflin György egyetemi tanár, történész, az Európai Parlament volt képviselője, Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetője, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vezetője és Kovács Attila közgazdász, az Alapjogokért Központ projektvezetője vett részt.

A 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest az Európai Unió gyorsabban reagált a pandémiára – fogalmazott Ferkelt Balázs. Tavaly nyáron lehetőség nyílt pénzügyi források biztosítására, mivel éppen a következő hétéves költségvetést készítették elő. Általánosságban azonban a válságkezelésre minimálisan állnak rendelkezésre források – mondta.

Kovács Attila az előbbiekhez hozzáfűzte, hogy a tagállamoknál álltak rendelkezésre a források a válság elején annak kezelésére, de ez 2020 nyarán megváltozott.

A pandémia a 2019 decemberében összeálló új Európai Bizottság munkatervét teljesen átírta, de júniusra gyorsan tető alá hozták a 750 milliárdos helyreállítási alapot, valamint sikerült megállapodni a hétéves költségvetésről is.

Felidézte, hogy a világjárvány előtti tíz évben négy komolyabb válság is sújtotta az Európai Uniót. A 2008-2009-as gazdasági válság után 2010-es görög válság majd a 2015-2016-os migrációs válság.

Milyen irányba tart az integráció?

Arra a kérdésre, hogy a válság hogyan hat az unió működésére az Alapjogokért Központ elemzője kiemelte, hogy az integráció egyes területeken mélyülhet.

Megjegyezte, hogy 2008 után a gazdasági integráció mélyült, példaként a bankuniót hozta fel.

A jelenlegi helyzetben az Európai Bizottság meglátta a lehetőséget, hogy az egészségügyi és szociális területen tagállami kompetenciákat vonjon magához, amit néhányan lopakodó hatáskörelvonásként írnak le.

– tette hozzá.

A válság margóján elindult az uniós intézmények egyfajta terjeszkedése ezekre a szakpolitikai területekre. Ez összhangban van az Európai Bizottság egészségügyi és szociális unióról szóló terveivel.

Kovács Attila úgy vélte, utópia volt azt gondolni a válság elején, hogy az Európai Bizottság képes lesz közösen koordinálni a válságkezelést. A svédek és a britek már a válság elején politikailag teljesen más utat jártak, például abban, hogy lehet elérni a a védettséget.

Mint minden válságnál, itt sincs egy üdvözítő megoldás.

A tagállamok nemzeti hatáskörben kezdték el kezelni a válságot, mert nem bíztak abban, hogy az Európai Unió képes egységes válaszokat adni – vélte Schöpflin György, aki szerint az unió technokrata működése miatt eleve nehezebben reagál a stresszhelyzetekre.

A közös uniós fellépést az is akadályozta, hogy az egészségügy továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik

– mondta.

Leszámolás az importfüggőséggel

Kovács Attila szerint a válság ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságra. A válság hosszú távú következménye, hogy a tagállamok kiépítik kapacitásaikat az olyan stratégiai ágazatokban, mint az orvostechnikai eszközök gyártása, az élelmiszer-, gyógyszeripar, hogy szükségleteik fedezésére ne unión kívüli országokra szoruljanak.

„Nehéz megértetni például a német vagy belga polgárokkal, hogy miért kapnak előbb az unión kívüli országok az adott országban előállított vakcinájából” – tette hozzá.

A tagállamok politikusai saját állampolgáraik felé tartoznak elszámolással, és politikailag nem kifizetődő, ha azt kell mondaniuk, hogy azért nincs hatékony válságkezelés, mert uniós intézményekre várunk – mondta az Alapjogokért Központ elemzője.

Schöpflin György szerint az uniós vakcinaszállítmányok késlekedése mögött az áll, hogy a nagy gyógyszergyárak egyszerűen a többet ígérő országoknak szállították ki a vakcinákat először. Úgy vélte, hogy a jövőben kialakulhat az európai országok önellátása ezen a területen.

Ferkelt Balázs szerint senki nem láthatta előre a nagy gyógyszercégek gyártási kapacitásainak alakulását.

A közeljövőben prioritást élvezhet az európai iparpolitika, amely bár szerepel az uniós szerződésekben, de nem igazán működik.

A válság után rövidülhetnek az ellátási láncok, és a beszállítói kapcsolatok közelebb kerülhetnek Európához, ezzel pedig az iparági együttműködés is javul a kontinens cégei között. Az egyes ágazatok kiemelt támogatása azonban versenyjogi kérdéseket is felvethet.

Jogállamiság és a Big Tech

A 2020-as év nemcsak a nagy gyógyszercégekről, hanem a technológiai cégekről is szólt, terítékre került szabályozásuk – fejtette ki Kovács Attila.

„Ez volt az az év, amikor a fogkrém kijött a tubusból.”

A cégek lobbierejét is jól illusztrálja az a megállapítás, amely az Alapjogokért Központ nyári elemzéséből kiderült, hogy éppen a Big Tech és a Big Pharma képviselőivel találkoznak a legtöbbet az uniós biztosok.

A beszélgetésen szóba került a jogállamiság kérdése is. Schöplin György szerint ennek van egy jogi és egy politikai meghatározása, utóbbit a baloldali használja fel hatalmi célokra.

Tavaly élesedett ki az a vita, hogy a brüsszeli bürokrácia csatolhat-e szubjektív feltételeket uniós források felhasználásához, és ez a diskurzus a közeljövőben is velünk marad – emelte ki Kiss Attila.

Egészségügyi válság után jön a gazdasági?

Kovács Attila szerint fennáll a veszélye annak, hogy két-három éves csúszással az egészségügyi válságot egy gazdasági válság követi. A magas adósságállomány és az emelkedő infláció nagyfokú társadalmi elégedetlenséget szülhet, ami sok országban a kormányok bukását hozhatja, ennek kihatásai pedig az európai politikai színtéren is érezhetők lesznek.

A Fidesz korábbi EP képviselője szerint

a válság egyik következménye, hogy növekszik az egyenlőtlenség és csökken a társadalmi mobilitás, ez pedig az unió demokratikus intézményeit is alááshatja.

Több szempontból sem lesz az életünk olyan, mint a válság előtt – vélekedett Ferkelt Balázs. Az unió gazdasági teljesítménye 2022-ben érheti el a válság előtti szintet, de szerkezeti változásokra lehet számítani, amelyek mindennapi életünket is befolyásolják majd – mondta a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetője.

A teljes beszélgetés itt nézhető meg.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció.