×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Továbbra sincs elég vakcina, mégis újabb támadást indítana Magyarország ellen Brüsszel

 

Az oltóanyagok gyártásának és elosztásának felgyorsítását tekinti a járvány elleni küzdelem egyik legfontosabb feladatának az Európa Unió. A tagállamok vezetői a héten megtartott informális videókonferencián egyeztettek. Miközben az uniós tagállamok vezetői szerint bizonyos utazások korlátozása a pandémia miatt továbbra is indokolt az unióban, az Európai Bizottság a héten hivatalos figyelmeztetést küldött hat országnak, köztük hazánknak is, mivel a koronavírus terjedését lassító határvádelmi intézkedéseik alááshatják a schengeni térségen belüli szabad mozgást. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Továbbra sincs elég vakcina. Az Európai Unió a gyártókat hibáztatja, a tagállamok Európai Bizottságot hibáztatják” – jelentette ki Baraczka Eszter a közmédia tudósítója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A legnagyobb gond, amelyben mindenki egyetért, hogy több vakcinára lenne szükség – tette hozzá. Ursula von der Leyen próbálta menteni a menthetőt, egy olyan táblázatot mutatott be, amelyből kiderült, az unióban 41 gyárban gyártanak oltóanyagot, eddig 50 millió adagot leszállítottak, 29 milliót beadtak, de ez mindössze a teljes felnőtt lakosság 8 százaléka.

A legtöbb gond az AstraZenecával volt

A gyártást segíteni szeretnék a tagállamok, közben pedig szigorúbban ellenőrizni, hogy nem-e vándorolnak ki az unióból az európai embereknek szánt oltóanyagok. A tudósító elmondta, a legtöbb gond az AstraZenecával volt.

Ez az a gyártó, amelyiktől a legtöbb vakcinát rendelték és a legkevésbé tudja teljesíteni az elvárásokat.

Az akadozó ellátás okaként nevezte meg, hogy az új oltóanyag kifejlesztésére most nem áll rendelkezésre 2-3 év, mint normál esetben. A kezdeti késedelmet ez okozta. Továbbá most először gyártanak mRNS-alapú oltóanyagot a világban, amely Karikó Katalin nevéhez fűződik. Nem utolsó sorban nagyon kis vállatoknak kellene hirtelen nagyon nagy mennyiségben gyártaniuk.

Az uniónak is meg van a maga hibája, az AstraZeneca vezetője azt mondta a meghallgatáson, hogy az EU azért maradt le a britek mögött, mert jóval később szerződött le a vakcinagyártásra. Akadozik az ellátási-lánc is. Máshol gyártják a vakcinát, mint ahol ampullákba töltik és megint máshol csomagolják. A 41 gyár is kevés.

Az oltási igazolvánnyal kapcsolatban eltérőek az álláspontok. Például a turizmusból élő déli tagállamok harcosan kiállnak mellette, ezen kívül Dánia, Svédország és Ausztria is tervezi a bevezetését, Németország és Franciaország azonban nem szeretné.

Eldőlt, hogy valamilyen igazolvány lesz, de ehhez még orvosi adatok begyűjtésére és elemzésére lesz szükség

– vélekedett Baraczka Eszter.

Kötelezettségszegési eljárás indulhat hazánk ellen, amiért megvédjük az emberéleteket

„Érdekes az időzítés, hiszen Európa-szerte romlik a járványhelyzet. Valószínűleg arra kell számítani, hogy az unió tagállamai fokozni fogják a határellenőrzéseket a belső határaikon” – fogalmazott Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Valószínűleg ez a döntés hetekkel ezelőtt születhetett, még a korábbi járványügyi adatok alapján, amelyek azóta megváltoztak – ismertette. Az unió szívének a belső piacát nevezte, amelynek romlik a hatékonysága a belső határokon fenntartott ellenőrzések miatt.

Németország erre úgy reagált, hogy jobb megóvni az emberéleteket és elszenvedni a gazdasági károkat,  Tíz napot adott az unió a hat tagállamnak arra, hogy röviden válaszoljanak erre a levélre.

Ez egy előkészítő szakasza egy lehetséges kötelezettségszegési eljárásnak, de nem biztos, hogy lesz is eljárás.

Ha bár az unió azt hirdeti magáról, hogy ez az országok közötti kapcsolatok magasabb minőségét jelenti, amelynél az erőviszonyok nem számítanak, sajnos mégis azt látni, hogy számítanak az erőviszonyok. „Egy nagyobb tagállamnak többet elnéznek, mint egy kis vagy közepes méretű tagállamnak” – mondta Tóth Norbert.

A jogász úgy gondolja, hoyg két rossz döntés közül lehet választani ebben a helyzetben és a tagállamok mérlegelnek, hogy melyiket tartják a kisebbik rossznak. Amennyiben emberéleteket kell megvédeni egy küszöbön álló, valós fenyegetéstől, akkor az emberéletek védelmének biztosítanak elsőbbséget.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.