Elfogadták a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet. A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak kezeléséhez való hozzájárulásként ebből az eszközből összesen 672,5 milliárd euró összegű támogatás nyújtható a tagállamoknak.
A hét elején az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Portugália miniszterelnöke és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban jelentette be, hogy minden akadály elhárult. Elkezdhetik működtetni az uniós kilábalási eszközt, amely a 672 milliárd eurójával a teljes helyreállítási alap legfontosabb eleme.
Ez az alap az a bizonyos 750 milliárd eurós forrás, amelyet a járványhelyzet gazdasági kárainak felszámolására fogadtak el az állam és kormányfők.
Magyarország 17 milliárd eurós forráshoz juthat vissza nem térítendő támogatás, valamint hitel formájában.
Az európai gazdaság versenyképességéről, a jövőre való felkészítésről van szó, de nem minden politikai felhang nélkül.
Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, az unió a pénznek a 37 százalékát a klímasemlegesség elérésére, húsz százalékát pedig a gazdaság, az oktatás és a közigazgatás digitalizációjára fordítanak. Ehhez képest kell a tagállamoknak a saját fejlesztési tervüket bemutatni,
hogy Brüsszel megvizsgálhassa, hogy összhangban vannak-e a nemzeti stratégiák ezekkel az egységes európai célkitűzésekkel.
Kiemelte, Olaszországnak jut a legnagyobb falat, hiszen mintegy 209 milliárd eurót kapnak. Az olaszok azonban azon vitatkoznak, hogy mire költség ezt a pénzt. A legvadabb ötletük a szuperbónusz, amely szerint ha valaki energiatakarékos felújítást végez a lakásán vagy a házán, az a költségek 110 százalékát kapja meg.
„Vannak vad ötletek, de alapvetően a tagállamok az uniós elvárások mentén költenék el a pénzt” – tette hozzá.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
A címlapfotó illusztráció.
