Ezért került össztűz alá Brüsszelben a lassú vakcinabeszerzés

 

Míg az Egyesült Királyságban már a lakosság 15 százalékát beoltották, addig az EU-ban még a leggyorsabban vakcinázó Máltán is alig éri el ez a szám ennek a felét, a tagállamok többsége három százalék körül áll. A korábban az uniós szállítmányokkal számoló, aztán az orosz és kínai vakcinát vásárló, nem uniós Szerbia is jobban áll a tagállamok többségénél – hangzott el a Kossuth Rádió, Európai Idő című műsorában.

„Nagyon jó egyezségeket kötöttünk gazdasági és felelősség szempontjából is. Ami pedig a tárgyalásokat illeti, nos ezek gyorsan zajlottak” – így látja a koronavírus elleni vakcinák körül kialakult helyzetet az Európai Bizottság.

A Kossuth Rádió, Európai Idő című műsorában elhangzott, hogy Sandra Gallina a bizottság főtárgyalója parlamenti meghallgatásán határozottan megvédte az uniós vakcinastratégiát és kijelentette: az EU-nak nincs oka irigykednie az oltási tempója miatt se Nagy-Britanniára, se Izraelre, mivel a tagállamokban is több, mint 12 millió embert oltottak be.

A különbség azért mégiscsak szembetűnő

– hívta fel a figyelmet Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója, hiszen míg az Egyesült Királyságban a lakosság 15 százaléka már megkapta a vakcinát, addig ez a szám az EU-ban a leggyorsabban oltó Máltán is csak 6,5 százalék, a sereghajtó Bulgáriában pedig az egy százalékot sem éri el. A tagállamok legnagyobb része 3 százalék körül áll,

Magyarország a 27 EU-s ország közt a 11. helyet foglalja el.

„A számok kulcsfontosságúak, mivel az oltási folyamat sebességén emberéletek múlnak és nem mindegy a gazdaságnak sem. A lassú vakcinaszállítások a belga gazdaságnak például hatszázmillió euró többletkiadást jelentenek hetente (Magyarországon becslések szerint napi 10-15 milliárd kiesést okoz a gazdaságnak a járvány – a szerk.). Mindez egyértelműen megmutatja miért került össztűz alá az uniós vakcinabeszerzést bonyolító Európai Bizottság” – emelte ki Baraczka Eszter.

Mindezt súlyosbítja, hogy az Európai Parlamentet egyre jobban zavarja a szerződések átláthatóságának hiánya. Valamennyi frakció zárt ülésen kérte számon a lassú vakcinabeszerzést és a szerződések titkosítását, Ursula Von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől.

Az AstraZeneca például korábban azt közölte, hogy a szerződésben vállalt mennyiség csupán egynegyedét szállítja le az első negyed évben. Brüsszelben felmerült a gyanú, hogy

az európaiaknak szánt vakcinák máshol kötnek ki, ahol esetleg többet fizetnek érte.

Ennek megakadályozására léptették életbe az átmeneti exportkorlátozást: minden az EU-ban gyártott koronavírus-vakcina csak speciális exportengedéllyel hagyhatja el a közösséget.

A sajtó protekcionizmussal, a WHO „vakcinanacionalizmussal” vádolta meg emiatt a közösséget, de a bizottság határozottan kiállt az intézkedés mellett.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció. 


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.