Vakcinát szerezni nem, hazánkat támadni viszont tudja Brüsszel

 

Csütörtökön idei első csúcstalálkozójukra ültek össze az uniós állam- és kormányfők. A videokonferencia témája volt a járványügyi lépések koordinálása, valamint a vakcinabeszerzés visszásságai, amit sok ország tett szóvá az Európai Bizottság vezetőinél. Ezen kívül az Európai Unió előtt 2021-ben álló kihívásokról is szó esett a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Az Európai Tanácsban történtekről Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója készített összeállítást. Elmondta: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy foglalta össze a konferencia eredményeit, hogy

a mutáns vírustörzsek miatt a helyzet súlyos és a korlátozások fenntartása továbbra is szükséges.


A legfőbb feladatnak a mutáns törzsek felderítését és terjedésük megállítását nevezte.

Bővítik az országok színek szerinti besorolását is: azokat a területeket, ahol kiugróan magas a fertőzés, sötétvörössel jelölik majd.

Az ilyen zónákban szigorúbb korlátozások lesznek és csak negatív teszttel lehet útnak indulni ezekről a területekről, továbbá a fogadó országban újabb tesztek és karanténintézkedések is várják az utazókat.

A konferencia során a tagállami vezetők több vakcinát követeltek, továbbá élesen bírálták a Pfizert a szállítmányok csökkentése miatt.

A Bizottságot felszólították, hogy tegyen meg mindent az oltás felgyorsítása érdekében, például csökkentse a bürokratikus akadályokat, továbbá

az engedélyezés előtt álló vakcinákat is ki lehetne szállítani, a minél gyorsabb oltás érdekében. Ezt azonban a Bizottság nem támogatja

– foglalta össze a közmédia tudósítója.

2021-ben sem hagynak alább a politikai csatározások

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője úgy fogalmazott: A csütörtöki ülésen nem született áttörés,

az európai intézmények megbénultak az elmúlt hónapok során, nem képesek egy ilyen horderejű válság kezelésére.

Ezt láttuk az eurózóna és a migrációs válság esetében is.

A járvány témája minden bizonnyal fókuszban marad 2021-ben is, nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is – vélekedett Kovács Attila. Úgy látszik továbbá, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament továbbra sem tett le arról, hogy

akik a liberális mainstreamtől eltérnek, azokat a szőnyeg szélére állítsák, gondolhatunk itt hazánkra és Lengyelországra.

Vera Jourová azt mondta, hogy a magyar és lengyel polgárok szavazóurnáknál tisztázzák a jogállamisági kérdést, ez pedig a belügyekbe való beavatkozást jelenti.

Ebből is az látszik, hogy az Európai Bizottságtól nem várhatunk semmiféle pártatlanságot és semlegességet a 2022-es magyar választási kampányban.


A teljes adás itt hallgatható vissza.