×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A Brexit Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak is „óriási pofon”

 

Az EU-ból való kilépést követő átmeneti időszak végén, január 1-től új korszak kezdődött az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatában. Nógrádi György arról beszélt, hogy biztonsági partnerként az EU milyen módon és korlátok mellett működhet együtt a jövőben az Egyesült Királysággal. A biztonságpolitikai szakértő a vakcinák beszerzésével kapcsolatos uniós eljárásokról és az ebben a kérdésben kialakult vitáról is kifejtette a véleményét. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Biztonságpolitikai szempontból a számos kapcsolódási pont miatt a Brexit Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak is „óriási pofon” – mondta Nógrádi György a Kossuth Rádió Európai idő szombati műsorában. A biztonságpolitikai szakértő szerint nyilvánvalóak az átfedések az EU és a NATO között, amelyben Nagy-Britannia is komoly szerepet játszik, a jelenlegi helyzetben azonban az Európai Unió nem tud számolni két jelentős hadsereggel: a törökkel és a brittel.

„Noha mindketten a NATO tagjai, a NATO nem az Európai Unió, és az európai országok képtelenek a saját biztonságpolitikájukat megoldani” – hangsúlyozta.

Mint kifejtette, az EU érdeke, hogy a kapcsolat a kompromisszumok és alkuk révén – még ha korlátozott módon is – fennmaradjon a két fél között, legyen szó akár a hírszerzési adatokhoz való hozzáférésről. Jelen állás szerint az EU ugyanis mostantól ezekre nem tarthat igényt a britektől.

Nógrádi a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) három elnökjelöltjének napokban lezajlott vitáján elhangzottakra utalva felhívta a figyelmet arra is, hogy

a maastrichti szerződés létrejötte óta sincs egységes európai kül- és biztonságpolitika, ami az Egyesült Államok szerepvállalása nélkül eleve nem megoldható.

Az Egyesült Királyság abban bízott, hogy különleges kapcsolatokat fog kiépíteni az Egyesült Államokkal, azonban ez csak papíron lehetséges, a valóságban aligha – vélte a szakértő. Mint mondta, az elmúlt pár évtizedben Amerika legfontosabb európai partnere már nem Nagy-Britannia, hanem Németország volt. Megjegyezte: a brit hadiipar világszintű, így a britek távozásával „a francia hadiipar lesz meghatározó, ennek összes pro és kontra oldalával”.


Már nagyon várják a fejlesztési forrásokat a cégek

Megkezdődött az Európai Unió új, 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusa. Az ezermilliárd eurós büdzséhez még egy 750 milliárd eurós helyreállítási alap is társul a koronavírus-járvány hatásainak tompítására. Magyarország mintegy 50-51 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben. Az első pályázatok már a magyar vállalkozások számára is elérhetővé váltak.

Az év elején megjelentek az elő pályázati tervek a hétéves költségvetési keretből. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy januárban 414 milliárd forintnyi pályázat indul beruházásra, kutatásra-fejlesztésre és képzésre.

A 2014 és 2020 közötti periódusban az uniós pénzek elosztása először központosított, majd decentralizált formában történt, az egyes tárcákhoz kerültek az operatív programok – mondta Krisán László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) EU és hazai források kollégiumának vezetője, a szervezet alelnöke, MKIK alelnöke.

A korábbi ciklushoz képest 2014 és 2020 között sokkal több forrás jutott a kis- és középvállalkozások számára – mondta.

A jelenlegi helyzetről elmondta, hogy:

amíg a lezárások tartanak addig a rövid távú túlélés az elsődleges cél, de emellett a hosszú távú fejlesztésekre is fókuszálni kell.

Krisán László úgy vélte, hogy május környékén várható a gazdaság felpattanása, amikor az átoltottság elér egy szükséges szintet és ezután a vállalkozók is jobban mernek fejlesztésekbe vágni.

A címlapfotó illusztráció.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!