×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Közös vakcinakezelés és társadalmi törésvonalak az Európai Unióban

 

A második vakcina is zöld utat kapott a héten az Európai Bizottságtól. Az amerikai Moderna oltóanyagát minősítette biztonságosnak az Európai Gyógyszerügynökség, így már a napokban megindultak a szállítások az uniós országokba. A gyártóval 160 millió adag vakcinára van előszerződése az uniós intézménynek. A Kossuth Rádió Európai idő cím műsorának összefoglalója.

„Egy nagyon nehéz éven vagyunk túl, és nagy reményekkel nézünk 2021 elé. Rendkívül fontos, hogy túl legyünk ezen a járványon, ehhez pedig fontos a korlátozások betartása és az oltóprogramok végrehajtása” – mondta Zupkó Gábor, Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorban.

Az európai országok úgy döntöttek, hogy közösen szerzik be és engedélyeztetik a vakcinákat.

Ennek eredményeként hat gyártóval kötött előzetes szerződést az Európai Bizottság.

A közös beszerzésbe kerülő oltóanyagok esetében nem egy gyorsított eljárásban történt a jóváhagyás, hanem az illetékes Európai Gyógyszerügynökség alapos vizsgálat után engedélyezi ezeket az oltóanyagokat, ezzel növelve a bizalmat.

Ennek az eredménye, hogy eddig már két vakcinát hagytak jóvá, és

összességében kétmilliárd adag oltóanyagra kötött előszerződést az Európai Bizottság.

Az oltóanyag rendelkezésre állása a gyártókapacitásoktól függ.

„Fontosnak tartjuk a bizalom növelését a polgárok között, teljes körű, transzparens, hogy meggyőző vizsgálat alapján kezdődjenek meg az oltások, hiszen az oltásaink hajlandósága még mindig alacsony” – mondta Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője.

Nagyon sok országban 50 százalék alatti vagy a 30 százalékot sem éri el az oltási hajlandóság.

„Ebben a körben azt hiszem, fontos az, hogy ha pár héttel tovább is tart, de alapos vizsgálat alapján a polgárok számára megnyugtató vizsgálat alapján kerüljenek forgalomba az oltóanyagok” – tette hozzá Zupkó Gábor.


 

A Századvég 2020-ban is meghatározó európai témakörökben kérte ki a 27 uniós és további 3 unión kívüli ország véleményét, köztük a britekét is. A reprezentatív felmérés kitért az európai uniós tagság támogatottságára a tagországokban, a bevándorláshoz való viszonyra, arra, hogy a munkaerőt belső erőforrásokból vagy bevándorlásból kell-e pótolni, valamint a családok támogatása is téma volt.

„A kutatásunk Nagy-Britannia miatt változtatta meg a nevét. Ha ebből indulunk ki először, akkor azt látjuk, hogy összességében Nagy-Britannia távozása óta ez a helyzet nem romlott tovább, tehát nem nőtt azoknak a tagállamoknak az aránya, amelyek olyan mértékű elégedetlenséget mutatnának az unióval kapcsolatban, hogy esetleg távozni szeretnének” – mondta Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A legkritikusabbak Nagy-Britannia után a csehek, de náluk sem jutott el a közvélemény abba az állapotba, hogy fölvessék kilépésüket az Európai Unióból.

A Századvég kutatásának adatai azt mutatják, hogy az unióval szembeni bizalmatlanságnak statisztikai értelemben a legmeghatározóbb tényezője a migráció, a migráció kezelésével való elégedetlenség.

„Nem lehet tapasztalni azt, hogy az unió hosszú távú túlélése szempontjából további negatív fejlemények lennének. Ez nem jelenti azt, hogy elégedettek lennének az uniós állampolgárok magának az uniós szervezetnek a működésével” – hangsúlyozta Fűrész Gábor.

 A kutatás eredményéből jól látszik, hogy az európai közvélemény sokkal közelebb áll Magyarországhoz és a nemzeti szuverenista állásponthoz, mint az Európai Egyesült Államokhoz.

A felmérés szerint a nemzeti identitást senki nem akarja föladni. Nincs olyan európai ország, amelynek az állampolgárai azt mondanák, hogy az európai identitás számukra fontosabb, mint a saját nemzetükhöz való tartozást – mutatott rá Fűrész Gábor.

„Ha konkrétan arról kérdezzük az embereket, hogy az Európai Uniónak tovább kellene-e növelni a befolyását az egyes országok fölött, akkor abban is egyértelmű többség van, hogy a nemzetállamoknak világosan meg kell húzniuk a határt, hogy meddig terjedhet a migráció, és meddig nem” – tette hozzá a vezérigazgató.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.