Inkább sikeres volt a soros német uniós elnökség

 

Inkább tekinthető sikeresnek a német soros elnökség, még a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság ellenére is teljesíteni tudták a kitűzött prioritásaik nyolcvan százalékát. Tóth Norbert, nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem docense beszélt minderről a december 31-én véget érő német soros elnökség eredményeiről és a január elsejével elinduló portugál soros elnökség várható irányairól a Kossuth Rádió az Európai idő című műsorában.

Tóth Norbert elmondta: ugyan csupán hat hónapra szól egy soros elnökségi mandátum, de 2009 óta ezek nem állnak egymagukban, másik két ország soros elnökségével alkotnak egy ún. trió-elnökséget. A trió három tagja közösen határozza meg a másfél év programját. A mostani, másfél éves ciklust Németország kezdte meg, most Portugália folytatja majd, és Szlovénia zárja.

A nemzetközi jogász szerint Németország a féléves ciklusára eső feladatrész

legfontosabb elemeit megvalósította, emiatt inkább sikeresnek mondható az elnökségük.

A szakértő szerint nehéz perióduson van túl az Európai Unió és Németország is. „Nyilván nem ezt tervezték ők évekkel ezelőtt, amikor elkezdték kidolgozni az elnökségi időszakuknak a prioritásait. Hat csomópontot határoztak meg, első helyen a koronavírus szerepel nyilvánvalóan”, az azt követő öt lett volna eredetileg az elnökség fő témája, „de mindent beárnyékolt a koronavírus”.

Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter (b) átnyújtja a jelképes "elnökségi stafétát" Heiko Maas német külügyminiszternek a berlini Brandenburgi kapu előtt 2020. július 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger

Tóth Norbert szerint a válságból Németország azt a következtetést vonta le, amit minden alapító tagállam hasonló helyzetekben levon, miszerint „a válság esélyt jelent az európai integráció továbbfejlesztésére”. A Római Szerződés szellemében az „egyre szorosabb európai szövetség” mentén haladt Németország ebben a félévben és a nagy ügyek nyolcvan százalékában jelentős eredményeket tudott elérni.

A szakértő úgy látja: oroszlánrésze volt a németeknek a költségvetés elfogadásában. Ha nem sikerült volna tető alá hozni a következő hét évre vonatkozó költségvetést, akkor most kudarcos soros elnökségről beszélhetnék – tette hozzá Tóth Norbert. A szakértő szerint Németország, mint az Európai Unió legbefolyásosabb tagállamaként nem engedhette meg magának, hogy kudarcosan zárja az elnökségi periódusát.

Tóth Norbert elmondta: az Európai Unió költségvetési számainak alakulásában szerepet játszott a britek távozása, és huszonhét tagállam érdekeinek egymáshoz igazítása koronavírus idején nagyon nagy kihívás. Emiatt Németországnak sokkal nehezebb dolga volt, mint a korábbi elnökségei idején, és „ha nem a németek lettek volna az elnökei az Európai Uniónak, akkor elképzelhető, hogy ez a költségvetés nem került volna elfogadásra.”

A Nagy-Britannia kilépésével és az új kereskedelmi megállapodás eddigi elmaradása az egyetlen jelentős kérdés, ami nem járt sikerrel ebben az időszakban. Tóth Norbert kiemeli: ezt azonban nem az Európai Tanács, hanem az Európai Bizottság menedzselni, szóval nyugodtan mondhatják a németek, hogy nem az ő kudarcuk a megállapodás eddigi elmaradása.

Angela Merkel német kancellár fogadja António Costa portugál miniszterelnököt a berlini kancellárián 2020. március 11-én. A portugál kormányfő Merkel hires kéztartását utánozza a hivatalos kézfogás helyett, amire a koronavírusos fertőzés miatti megelőzés érdekében került sor. Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger

2021 január elsejével Portugália veszi át az Európai Unió soros elnökségét Németországtól.

Portugália „velünk azonos súlyú ország, viszont a nemzetközi kapcsolatokban egy nagyon erős atlantista külpolitikai vonalat visz” – mondta Tóth Norbert. Rendkívül sok fontos pozíciót portugál diplomata tölt be, elég csak a jelenlegi ENSZ-főtitkárra és a volt Európai Bizottsági elnökre gondolni, de a brüsszeli diplomáciában is igaz ez.

Tóth Norbert elmondta: egyértelműen a német vonalat fogja Portugália tovább vinni, nemcsak azért, mert a németekkel egy elnökségi trióban van, hanem azért is, mert elkötelezett a további integráció mellett. Portugália nagyon jó kapcsolatban van az Egyesült Államokkal, ezért Tóth Norbert arra számít, hogy „az új amerikai elnök hivatalba lépése után az euroatlantizmus új lendületet fog venni”, ám ez súrlódásokat fog okozni a világ más területein, elsősorban Kínával.

Az Európai Idő adását itt hallgathatja meg:

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!