Magyarország és Lengyelország a szuverenitás védelmében akadályt gördített a jogállamisági feltételekhez kötött költségvetés és helyreállítási alap elfogadása elé.
A két ország nem ért egyet a politikai feltételekkel, amelyeket a pénzekhez való hozzáférés mellé társítana az Európai Unió – idézte a Kossuth Rádió Európai idő adása Tatarella alapítvány elnökét. Francesco Giubilei így vélekedett: A helyzet meglehetősen nehéz ugyanis bizonyos országoknak, de különösen Olaszországnak, Spanyolországnak és Franciaországnak, amilyen hamar csak lehet szükségük van pénzre.
Francesco Giubilei kiemelte, az értékeinket nem törölhetjük ki ezzel együtt sem, például nem törölhetjük a keresztény értékeinket. A pénzért cserébe sem feledkezhetünk, bizonyos nagyon fontos szempontokról. Lényeges mind az európai költségvetés, mind a helyreállítási alap. Viszont ezzel együtt meg kell őrizni minden egyes nemzet szuverenitását.
Úgy vélte, hogy a jogállamiságban, a demokrácia fontosságában és bizonyos jogok tiszteletben tartásában egyet kell érteni.
Viszont a jogállamiság nem jelentheti olyan új törvények kikényszerítését, amelyek szembemennek például a keresztény értékekkel. Az nem a jogállam, hanem a globalista világnézet – emelte ki Francesco Giubilei.
Pócza István, a Danube Institute kutatási igazgatója elmondta, hogy a két tagállam élt a vétó jogával. Lengyelország és Magyarország álláspontja, hogy „addig nincs megállapodás semmiről, amíg nincs megállapodás mindenről”. Ez azt jelenti, hogy nem kötnek külön-külön kis megállapodási csomagokat, hanem egy megállapodást kötnek.
Pócza István véleménye szerint lesz megállapodás, kompromisszum nem feltétlenül.
Egy hete újabb válsággóc újult ki az Európai Unió közelében. Az egykori spanyol gyarmat, Nyugat-Szahara sodródott fegyveres konfliktus közelébe. A terület jó részét Marokkó tartja megszállás alatt, ahol a függetlenség párti mozgalom mondta fel a majd harmincéves tűzszünetet.
Az Európai Unió számára, ha gazdasági területként nézzük a területet, akkor kőolaj- és földgázmezők is vannak, jelentős nyersanyaggal. Ezt már a spanyolok az 1950-es években felfedezték, csak az akkori technológiával még nem volt gazdaságos a kitermelése – mondta Besenyő János tartalékos ezredes, az Óbudai Egyetem tanára a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Besenyő János kiemelte, hogy sokkal nagyobb fontosságot képvisel az Európai Unió számára a mediterrán régiókban a stabilitás megtartása. Mind Marokkónak, mind Algériának vannak belpolitikai konfliktusai, de a régió stabilan működik. Ellenőrzés alatt tudják tartani az itt tevékenykedő szélsőséges, radikális vagy éppen terrorcsoportokat. A gazdaság ugyan stagnál, és a koronavírus-járvány egyre több problémát okoz ebben a régióban, de jelenleg még működőképes.
Ha itt kitörne egy háború akkor sajnálatos módon azt jelentené, hogy az egész régió instabilitásba kerülne.
Észak-Afrika egész területe könnyen lángokba borulhat. Egyiptomban probléma van a radikálisokkal, a muzulmán testvériséggel, terror merényleteket hajtanak végre. Biztonságpolitikai kihívásként jelentkezett, hogy Etiópia gátat épít a Níluson. Ez a következő kérdéseket jelenti, mennyi víz kerül a Nílusba, marad e még elég víz? Ez napi megélhetési problémákat jelenthet az egyiptomiak számára. Ebből akár egy háború is lehet – tette hozzá a Besenyő János.
Ebben az esetben a migrációs hullám várhatóan fölerősödne, hiszen mindenki próbálna menekülni az instabil területekről.
Több európai ország, köztük Magyarország is küld békefenntartókat a térségbe. Magyarország mind a két országgal, Marokkóval és Algériával is jó kapcsolatokat ápol. Ezeket a kapcsolatokat negarív módon befolyásolná, ha a két ország közötti konfliktusok hatására befagyasztanák egymás között a kapcsolatot – emelte ki az Óbudai Egyetem tanára.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
A címlapfotó illusztráció.
