×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Giubilei: Magyarország és Lengyelország nem tett semmi szabálytól eltérőt

 

Az Európai Unióban meg akarják változtatni a jogállamiság hagyományos jogi definícióját, de ez nem jelentheti olyan törvények kikényszerítését, amelyek szembe mennek a keresztény értékekkel. Magyarország és Lengyelország a nehéz helyzetbe került államok támogatása mellett áll és a költségvetés és a helyreállítási alap vétóval nem szegtek szabályt, hanem éltek jogaikkal – véli a Tatarella-alapítvány elnöke Francesco Giubilei, akivel a Kossuth Rádió készített interjút.

Magyarország és Lengyelország nem ért egyet a politikai feltételekkel, amelyeket a pénzekhez való hozzáférés mellé társítana az Európai Unió – idézte a Kossuth Rádió Európai idő adása Tatarella-alapítvány elnökét. A Francesco Giubilével készült interjút itt olvashatják.

– Magyarország és Lengyelország a szuverenitás védelmében akadályt gördített a jogállamiság feltételekhez kötött költségvetés és helyreállítási alap elfogadása elé. Hogyan értékeli a kialakult helyzetet?

– A helyzet meglehetősen nehéz, ugyanis bizonyos országoknak, különösen Olaszországnak, de Spanyol- és Franciaországnak, valamint néhány kisebb államnak, mint Portugália, vagy Görögország, amilyen hamar csak lehet, szükségük van pénzre. Az olasz gazdaság nincs jó állapotban, újra lezárások vannak, igaz enyhébbek, mint tavasszal, például itt a fővárosban, Rómában nincsenek jelen, de más városokat, mint Milánót és Torinót, lezártak. A gazdaság helyzetére, különösen az éttermekre, sok üzletre – és így rengeteg munkavállalóra – ezek nagyon rosszul hatnak; a munkanélküliség újra emelkedik. Szóval, mielőbb pénzre van szükségünk. Viszont az értékeinket nem törölhetjük ki ezzel együtt sem, például nem törölhetjük a keresztény értékeinket, a pénzért cserébe sem feledkezhetünk meg bizonyos nagyon fontos szempontokról. Amit a fősodorbeli média magyaráz a magyar és a lengyel vétóval kapcsolatban: ez a két ország a jogállamiság ellen van. De hát ez így nem igaz, az önök és lengyelek kormánya azzal érvel, hogy nem adhat felhatalmazást bizonyos törvények bevezetéséhez, például az LMBT közösségekről, vagy éppen az abortuszról, valamint bevándorlásról szóló jogszabályra, még a pénzszükség miatt sem. Ezek a kormányok azt mondják, hogy igen szükség van a pénzügyi támogatásra, mindenkinek szüksége van a pénzre, lényeges mind az európai költségvetés, mind a helyreállítási alap, viszont ezzel együtt meg kell őrizni minden egyes nemzet szuverenitását is.

– Magyar részről azzal érvelnek, hogy nem most van itt az idő a jogállamiság definíciójának meghatározására. Ugyanakkor nem került említésre, hogy júliusban született megállapodás az állam- és kormányfők között és a magyar és lengyel kormány nem ezt vétózta meg.

– Ez így van. Meg akarják változtatni a hagyományos jogi definíciót, amit a jogállamiság jelent. A jogállamiság a demokrácia tisztelete, bizonyos jogok tisztelete, ebben egyet kell érteni. Nagyon lényeges kitétel, hogy tiszteletben kell tartani a demokráciát. Viszont a jogállamiság nem jelentheti bizonyos új törvények kikényszerítését, amelyek szembe mennek például keresztény értékekkel. Az nem a jogállam, hanem a globalista világnézet. Ez pedig valami teljesen más dolog, egy világnézetet az emberek anyagi szüksége mögött szeretnének betolni. A nagy politikai gond szerintem az, hogy a magyar, a lengyel és még a szlovén kormány is az egyedüli, amelyek próbálnak ezen a helyzeten változtatni. Ugyanis a többi kormányok, mint az olasz, a francia, a német, a spanyol, - illetve a német nem is tartozik ide, - szóval a többi országban baloldali a kormány, és készen állnak a feltételek elfogadására. Azt mondják, hogy, akik nem fogadják el a feltételeket szembe mennek a jogállamisággal.

– Luigi di Maio olasz külügyminiszter arról beszélt, hogy lesz kompromisszum. Másfelől viszont a vétó mechanizmusának megszüntetését is felvetette.

– Amit a vétórendszerrel kapcsolatban mondott, az nagyon veszélyes. Azt mondta ki, hogy ha vannak olyan országok, most Magyarország és Lengyelország, de egyébként lehetnek mások is, akik nem értenek egyet a törvénnyel, akkor magát a törvényt kell megváltoztatni, az európai demokratikus eljárásrenden kell módosítani. Ez pedig nem demokratikus. Ha az európai jogszabály kimondja, hogy egy ország vétót emelhet, akkor azt a törvényt tiszteletben kell tartani. Magyarország és Lengyelország nem tett semmi szabálytól eltérőt.

– Akkor mondhatjuk azt, hogy ez is része a jogállamiságnak.

– Egyetértek önnel. Ha van egy olyan jog az Európai Unióban, mondjuk, hogy egy ország vétózhat, akkor az egy tiszteletben tartandó szabály. Hiszen ma Magyarország, de lehet, hogy holnap Olaszország kerül abba a helyzetbe, hogy vétót emeljen, mondjuk öt év múlva, ha például változik a kormány. Ha van valaki, aki nem ért egyet kormányunkkal, nem mondhatjuk azt, hogy akkor megváltoztatjuk a szabályokat, megváltoztatjuk a játék menetét.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

 


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.