×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Újabb konfliktuszóna alakulhat ki Észak-Afrikában

 

Egy hete újabb válsággóc újult ki az Európai Unió közelében. Az egykori spanyol gyarmat, Nyugat-Szahara sodródott fegyveres konfliktus közelébe.

A terület jó részét Marokkó tartja megszállás alatt, ahol a függetlenség párti mozgalom mondta fel a majd harminc éves tűzszünetet.

Az Európai Unió számára, ha gazdasági területként nézzük a területet, akkor kőolaj, földgáz mezők is vannak, jelentős nyersanyaggal. Ezt már a spanyolok az 1950-es években felfedezték, csak az akkori technológiával még nem volt gazdaságos a kitermelése – mondta Besenyő János, tartalékos ezredes, az Óbudai Egyetem tanára a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Besenyő János kiemelte, hogy sokkal nagyobb fontosságot képvisel az Európai Unió számára a mediterrán régiókban a stabilitás megtartása. Mind Marokkónak, mind Algériának vannak belpolitikai konfliktusai, de a régió stabilan működik. Ellenőrzés alatt tudják tartani az itt tevékenykedő szélsőséges-, radikális- vagy éppen terrorcsoportokat. A gazdaság ugyan stagnál és a koronavírus-járvány egyre több problémát okoz ebben a régióban, de jelenleg még működőképesek.

Ha itt kitörne egy háború akkor sajnálatos módon azt jelentené, hogy az egész régió instabilitásba kerülne.

Észak-Afrika egész területe könnyen lángokba borulhat. Egyiptomban probléma van a radikálisokkal, a muzulmán testvériséggel, terror merényleteket hajtanak végre. Biztonságpolitikai kihívásként jelentkezett, hogy Etiópia gátat épít a Níluson. Ez a következő kérdéseket jelenti, mennyi víz kerül a Nílusba, marad e még elég víz? Ez napi megélhetési problémákat jelenthet az egyiptomiak számára. Ebből akár egy háború is lehet – tette hozzá a Besenyő János

Líbiában polgárháború dúl. Tunéziában szintén probléma van a radikális csoportokkal, és ha most itt a Magreb régióban is kitörne egy, még ha csak korlátozott konfliktus is, ez a teljes észak-afrikai régiónak negatívumot jelentene.

Ebben az esetben a migrációs hullám várhatóan fölerősödne, hiszen mindenki próbálna menekülni az instabil területekről.

Több európai ország, köztük Magyarország is küld békefenntartókat a műveletbe. Magyarország mind a két országgal, mind Marokkóval, mind Algériával jó kapcsolatokat alakít. Ezeket a kapcsolatokat komolyan befolyásolná negatív módon az, hogy a két ország közötti konfliktusok hatására befagyasztják egymás között a kapcsolatot – emelte ki az Óbudai Egyetem tanára.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!


A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.

A címlapfotó illusztráció.