×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Időzített bombák az Európába visszatért iszlámisták

 

Párizs, Brüsszel, Berlin, Bécs, London, Madrid, Barcelona, Koppenhága, Stockholm és Nizza: ezeket a városokat érték iszlamista terrortámadások az elmúlt években – emlékeztetett a francia elnök európai összefogásra szólítva fel a terrorizmus ellen. Eközben az Európai Unió és az Egyesült Királyság igyekszik a lehető legjobb szabadkereskedelmi megállapodást megkötni. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Párizs, Brüsszel, Berlin, Bécs, London, Madrid, Barcelona, Koppenhága, Stockholm és Nizza: ezeket a városokat érték iszlamista terrortámadások az elmúlt években  – emlékeztetett a francia elnök, Emmanuel Macron európai összefogásra szólítva fel a terrorizmus ellen.

„Az ötlet nem új, jogos a déjà vu érzés” – mondta Baraczka Eszter tudósító a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap szerkesztősége elleni merénylet után, 2015-ben hatvan állam- és kormányfő – köztük az uniós tagállamok vezetői – karöltve vonultak fel Párizs utcáin, és jelezték szolidaritásukat Franciaországgal.

Egy hónappal később már napvilágot látott az első döntés arról,

hogyan szorítsák vissza és győzzék le a határokat nem ismerő iszlám radikálisok jelentette terrorveszélyt.

Jogszabályok egész sora született. Például a tűzfegyverek fokozott ellenőrzéséről, a külső határok megerősítéséről, de lépések történtek az információcsere javítására és az online radikalizálódás visszaszorítására is. Van már európai terrorizmus elleni központ, és van terrorellenes koordinátor.

Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy fogalmazott: állandó veszélyben vagyunk. Iszlamista harcosok ezrei tértek vissza Európába iraki vagy szíriai kiképzésről, vagy arra várnak, hogy visszatérhessenek. Közülük sokan börtönben ülnek, de némelyikük már szabadult, és az a szomorú valóság, hogy többen követik majd őket a következő években. Ezekre az emberekre időzített bombaként tekintünk – közölte Kurz.


Kifutnak az időből a britek? Már csak másfél hónapjuk van a megállapodásra

Nagy-Britannia az év elején jogi értelemben kilépett az Európai Unióból, ugyanakkor még másfél hónapig terhelik a tagságból fakadó kötelezettségek. A teljes elválás csak január elsején következik be, akkora kellene megállapodni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról is. Október közepén az államfők és kormányfők csúcstalálkozóján brüsszeli részről kompromisszumot sürgettek, de a kompromisszum igényét az angol kormány is jelezte. A kérdés, hogy ki hogyan értelmezi a kompromisszumot a kőkemény gazdasági, kereskedelmi témában.

Elhagytuk az Európai Uniót, de nem hagytuk el Európát, földrajzi értelemben ugyanazon a helyen vagyunk, de miután már nem vagyunk részei az uniós intézményeknek, szorosabb kapcsolatot kell kialakítanunk a fővárosokkal Európa-szerte

– mondta Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy a fővárosokban erősebb lesz a jelenlétük, ahogy Budapesten is, a nagykövetségen keresztül.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció. 


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.