Az Európai Unió német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói múlt héten ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről. A javaslat jóváhagyására az EP támogatása és a tagállamok vezetőinek minősített többsége szükséges. A hétéves költségvetés kérdése mellett Európa jelenleg második legnagyobb problémája a migráció kérdése. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában azt mondta, hogy még nem ismert a javaslat tartalma és az sem, hogy a tagállamok képviselői támogatnák-e.
Hivatalosan az első jogállamisági javaslatot az Európai Bizottság fogalmazta meg, majd a német elnökség a nyáron átdolgozta. Az Európai Parlament álláspontja szerint ezek a javaslatok felpuhultak, ezért elfogadhatatlanok. Az egyeztetések ezután kezdődtek az EP tárgyalódelegációjával.
Kovács István hangsúlyozta, hogy
az EP jóváhagyása mindenképpen szükséges a megállapodáshoz, míg az Európai Tanácsban minősített többségre van szükség.
Elképzelhető, hogy ez a többség meglesz, viszont az egész eljárást a hétéves költségvetés függvényében kell értelmezni. Az Európai Unióban ez az egyik legbürokratikusabb és háttéralkukkal, intrikával átszőtt folyamat, amelynek most a közepén lehetünk.
A hétéves költségvetés kérdése mellett Európa jelenleg második legnagyobb kihívása a migráció kérdése.
Európa és a polgárok fizikai biztonságának megteremtése került a figyelem középpontjába. Nizzában a templomi késelés, október első felében a tanárgyilkosság, Bécsben a terrortámadás-sorozat: ezek mind iszlamista hátterű erőszakos cselekmények voltak.
Az európai és amerikai hozzáállás között van egy szembetűnő különbség.
Európa elsősorban a gyökérokokat próbálja felderíteni,
és hisz abban, hogy a radikálissá vált személyek esetében a radikális ideológiától való elfordulás megtörténhet. Óriási hangsúlyt fektetnek a radikalizálódás folyamatainak pszichológiai aspektusaira. Mindemellett a technikai megoldások háttérbe szorultak – mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
Amikor elkezdték a különféle ellenőrző intézkedéseket vagy bizonyos bevándorló hátterű közösségek monitorozását, akkor ideológiai vitákba fulladtak a próbálkozások.
„Egy olyan ideológiai teret teremtett Európa, amiben a saját maga kezéből kiütötte azokat az eszközöket, amelyekkel rutinszerűen és viszonylag gyorsan tudna reagálni a biztonsági kihívásokra”
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
A címlapfotó illusztráció.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
