×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kérdőjelek sokasága a jogállamisági eljárás körül

 

Az EU Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói múlt héten ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós költségvetéshez kötődő új politikai feltételrendszer létrehozásáról, köztük a jogállamisági feltételek teljesülésének szükségességéről. A javaslat jóváhagyásáról az EP-nek a támogatására és a tagállamok vezetőinek minősített többsége szükséges. 

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában azt mondta, hogy még nem ismert a javaslat tartalma és az sem, hogy tagállamok képviselői támogatnák-e.

Hivatalosan az első jogállamisági javaslatot az Európai Bizottság fogalmazta meg, majd a német elnökség a nyáron átdolgozta. Az Európai Parlament álláspontja szerint ezek a javaslatok felpuhultak ezért elfogadhatatlanok. Az egyeztetések ezután kezdődtek az EP tárgyalódelegációjával.

Kovács István hangsúlyozta, hogy az EP-nek a jóváhagyása mindenképpen szükséges a megállapodáshoz, míg az EU Tanácsában minősített többségre van szükség.

Elképzelhető, hogy ez a többség meglesz, viszont az egész eljárást a hétéves költségvetés függvényében kell értelmezni. Az Európai Unióban ez az egyik legbürokratikusabb és háttéralkukkal,  intrikával átszőtt folyamat, amelynek most a közepén lehetünk.

Az uniós hétéves költségvetés elfogadásához viszont nem minősített többség, hanem teljes konszenzusra van szükséges – húzta alá az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Ez azt jelenti, hogy minden tagállamnak vétójoga van.

Elmondta, hogy először a jogállamiság fogalmat kellene meghatározni, de a tagállamok eltérő történelmi és kulturális hagyományai miatt nem lehet egy kimerítő felsorolást adni, mit tartozik ide – mondta.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!