×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az unió húzza az időt, pedig Olaszországnak most van szüksége a segélyre

 

Az Európai Unió nagyszabású helyreállítási tervére igent mondtak a tagállamok vezetői nyár közepén, hogy a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag segítse a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk rendezését, az európai helyreállítás beindítását, hogy fellépjen a munkahelyek védelmében, illetve új munkahelyek létrehozása érdekében. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Az Európai Unió gazdasághelyreállítási  mentőcsomagjával megnyílt az út a válságból való kilábalás előtt. Lehetőség kínálkozik egy modern és fenntarthatóbb Európa alapjainak a lerakására. Ugyanakkor az erre szánt pénzek folyósítása nem megy gyorsan, pedig mindenhol nagy szükség lenne rá.

Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta,

az elfogadáshoz szükséges az Európai Parlament jóváhagyása.

Ha a jóváhagyás meg is történik, akkor azon fog múlni, hogy mire lesz a pénz elég, hogy ténylegesen mire költi majd az Európai Unió, illetve a tagállamok – tette hozzá.

Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy a helyreállítási ellenállóképesség növelő része a 750 milliárd eurónak az 672,5 milliárd. Ez döntő arány, de ez nem mind ingyen pénz, ennek egy része hitelből fog a vállalatokhoz, a cégekhez az egyes országokban eljutni – hívta fel a figyelmet.

A gyorsaság is fontos tényező, ami egyelőre gondot okoz. A válság most történik, és ebből kifolyólag célszerűbb lenne, ha minél hamarabb megkapnák a pénzt a rászoruló tagállamok. Viszont ez Európai Unió azt fogja kérni majd az egyes tagállamoktól, hogy készítsenek terveket, hogy hogyan fogják felhasználni ezt az összeget, illetve a tervekben jelöljék meg, hogy hogyan kapcsolódnak a hétéves költségvetéshez, mert a kettő dolgot összeköti az Európai Unió – magyarázta.

EU-s segély: korai volt az öröm az olaszoknál

Az olasz idegenforgalmi hivatal szerint az idén nyáron az olaszok 30 százaléka nem volt nyaralni. A családok többsége augusztusban vett ki szabadságot, legfeljebb két hétre. Az olaszok csupán három százaléka utazott külföldre, majdnem kivétel nélkül európai országba. A repülőterek forgalma 140 millió utassal esik vissza év végéig, a strandok forgalma 35 százalékkal csökkent a nyáron – részletezte Sárközy Júlia tudósító.

A 2020-as gazdasági visszaesés az előrejelzések alapján kétszámjegyű lesz. Ezért is várja Olaszország az Európai Uniótól rendelkezésre bocsájtott gazdasági helyreállítási alapforrásait, amiből a legnagyobb rész 209 milliárd euró Olaszországnak jutott.

Ekkora összeget Róma még soha nem kapott. Nem véletlen, hogy

a második világháború utáni újrainduláshoz hasonlítják a járvány utáni gazdasági újraindulás lehetőségét,

amely a legoptimistább remények szerint minden olasz gazdasági lemaradásra orvoslást nyújthat.

Az olasz kormány, a politika, a sajtó és a közvélemény is ünnepelve fogadta az uniós segítséget. Csalódást okozott viszont, amikor kiderült, hogy ez nem azonnali anyagi támogatást jelent a bajba jutott családok és vállalkozások számára. A gazdasági helyreállítási alap forrásai csak jövő évtől és fokozatosan fognak Olaszországba megérkezni – mondta.

Giuseppe Conte miniszterelnök egyelőre a pénzügyi gazdasági csomag irányelveit mutatta b

e és ezeket viszi magával a szeptember végi uniós csúcsra is.

Az európai források felhasználási csomagjának a kidolgozását Vincenzo Amendola uniós ügyi államtitkár kapta meg feladatként a baloldali demokratapárt politikusa. Az ő feladata lesz a különböző minisztériumok, tartományok, intézmények közötti egyeztetéssel annak felmérése, mire fordítsák a több mint 200 milliárd eurót. Milyen programok, beruházások hoznak hosszú távú helyreállást Olaszországban,

inkább az oktatásba fektessenek be, vagy a tengeralatti mélyalagutat építsék meg, amely összeköti majd Szicíliát az olasz csizmával

– részletezte a tudósító.

Szakértők eddig harminc oldalas dokumentumot dolgoztak ki hat irányelvvel. A római kormány a milliárdokból a következőket szeretné elérni: digitalizáció, oktatás és képzés fejlesztés, infrastrukturális modernizáció, zöldpolitika, amelyre Róma a források több mint 30 százalékét akarja fordítani, társadalmi felzárkózás, egészségügy.

A címlapfotó illusztráció. 


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!