×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nem sikerült az Európai Bizottságnak a célul kitűzött geopolitikai koncepcióját tartalommal megtölteni

 

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból, és ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Ennek az időszaknak a célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól. Az Európai Bizottság hivatalba lépésekor új megközelítéseket ígért. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Az átmeneti időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat érintő ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások folytatódtak július első hetében is. Június 30. volt az a brit kormány által megszabott határidő, amikorra azt ígérte, hogy egyfajta összegzést ad a tárgyalások menetéről, arról, hogy lát-e esélyt arra, hogy megállapodás legyen vagy akár megállapodás nélkül is megszűnjön véglegesen az ország tagsága.

A tárgyaláson mind az európai uniós főtárgyaló, Michel Barnier, mind a brit Brexit-ügyi tárgyaló, David Frost kijelentette, hogy komoly nézetkülönbségek vannak a kereskedelmi kapcsolatokat illetően.

December végén ér véget az átmeneti időszak,

és hogyha nem sikerül a kereskedelmi megállapodásról megegyezni, ami mind a két félnek érdeke lenne, akkor elképzelhető, hogy vámok, illetve egyéb kereskedelmet gátló tényezők is akadályozni fogják január elsejétől a kereskedelmet a két nagy kereskedelmi tömb között – hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Hozzátette, ezek a tárgyalások immár az ötödik fordulóba értek. A koronavírus-helyzet óta először sikerült intenzívebben leülni egymással tárgyalni.

Az volt a cél, hogy felgyorsítsák a tárgyalásokat,

azonban az eredmények nem azt mutatják, hogy sikerült volna, hiszen az ötnaposra tervezett tárgyalási forduló a negyedik napon véget ért

– részletezte.

Olyan alapvető problémák vannak még, amelyek nemcsak a kereskedelmi tárgyalásokat, hanem a biztonságpolitikai, külpolitikai, illetve a belügyi együttműködésre vonatkozó különböző megállapodások szövegezését is, és a végső formába öntését is akadályozzák – hangsúlyozta Gálik.

Az EB találkozóinak domináns része az amerikai high-tech cégekkel zajlott

Bő fél éve működik az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, amely hivatalba lépésekor új megközelítéseket ígért. Egyfajta konszenzuskereső, de aktív politikát új hangsúlyokkal.

Kurucz Orsolya politológus, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatórészlegének helyettes vezetője elmondta, az elmúlt fél évben megvizsgálták a lefolytatott találkozókat. Mintegy 2500 találkozóra került sor.

Az általános megállapítás az, hogy az Európai Bizottság úgy állt fel 2019 decemberében, hogy

az egyik célkitűzése Európa globális szerepének erősítése volt,

amit eddig nem sikerült megtölteni tartalommal. A bizottság elnökének figyelme az Európai Unió belső problémáira, valamint az EU szomszédságában lévő országokra korlátozódott – fogalmazott.

A kutatásból kiderült, hogy a céges találkozók domináns része az amerikai high-tech cégekkel zajlott.

Öt témában: klímaváltozás, emberi jogok, migráció, gendertéma és technológia vizsgálták meg, hogy melyik az az 50  szervezet, amelyik a leggyakrabban tárgyalt az Európai Bizottság tagjainál.

Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft képviselői tárgyaltak legtöbbet az Európai Bizottság tagjaival. Mintegy 150 találkozót vizsgáltak meg, abból 62 amerikai érdekeltségű volt. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is – részletezte Kurucz.


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!