×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Alapvető európai érdek a Nyugat-Balkán teljes integrálása az EU-ba

 

A magyarországi helyzet aggodalomra ad okot, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nem tartalmaz világos időkorlátot, és szélesebb körű felhatalmazást ad a kormánynak, mint más tagországokban, de még nem indul kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen – hangsúlyozta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament csütörtöki brüsszeli plenáris vitáján. Ugyanakkor Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos szerint az elmúlt hónapokban sikerült legyőzni a bővítést ellenző tagállamok vonakodását is. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Varga Judit igazságügyi miniszter levélben kérte David Sassoli EP-elnököt, hogy a magyar kormány is képviselhesse álláspontját a vita során. A miniszter tájékoztatása szerint az EP szocialista elnöke hivatalos levélben utasította el, hogy a magyar miniszter akár személyesen, akár online bejelentkezéssel felszólaljon az Európai Parlamentben a Magyarországról szóló vitában.

David Sassoli később levélben meghívta Orbán Viktort a plenáris ülésre, emlékeztetve: a kialakult gyakorlatnak megfelelően a tagállamokat állam- vagy kormányfői szinten kell képviselni a vitában. Orbán Viktor válaszlevelében tudatta, hogy minden energiáját leköti a járvány elleni védekezés és Varga Juditot küldi a plenáris ülésre. A magyar miniszter végül nem utazott el az ülésre.

A vita során tizenketten támadták, bírálták Magyarországot,

a magyar jogalkotást, míg kilencen védelmükbe vették, egy képviselő, pedig semleges állásponton volt.

Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, az Európai Parlamentnek van egy eljárási szabályzata, amely olyan, mint az Országgyűlés esetében a házszabály. Az eljárási szabályzat mondja meg azt, hogy alanyi jogon kik lehetnek az ülésteremben. Az európai parlamenti képviselők alapvetően bent lehetnek, a tanács és a bizottság tagjai szintén, illetve a teremszolgák – részletezte.

Ezeken kívül van egy kategória, amely az Európai Parlament elnöke által meghívott személyeket foglalja magába. A parlament elnöke bárkit meghívhat az Európai Parlamentbe, melyre természetesen nem kötelező elmenniük.

Nem szokásjogról beszélnék ebben az esetben, hanem inkább szokásról. Azt lehet mondani, hogy az esetek többségében állam-, illetve kormányfők vettek részt az Európai Parlament üléstermében” – fejtette ki.

Úgy fogalmazott,

nagyfokú rugalmatlanságról tett tanúbizonyságot az Európai Parlament,

már csak azért is, mert ebben a konkrét ügyben Orbán Viktor meghívást kapott, levélben jelezte, hogy nem tud elmenni, és kijelölte saját, illetve a magyar kormány képviseletére Varga Judit igazságügyi minisztert. Nem igazságügyi miniszterként ment volt el, hanem a magyar kormány, illetve a magyar kormány elnöke képviseletében.

A nemzetközi jogban három plusz egy olyan politikusi, személyi kör van általában, akik meghatalmazás nélkül képviselhetik országukat: az államfő, kormányfő, a külügyminiszter, illetve a nagykövet – tette hozzá.

Az elmúlt hónapokban sikerült legyőzni a bővítést ellenző tagállamok vonakodását

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos elmondta, amikor uniós biztosként megkezdte munkáját érezhető volt, hogy megtört valami.

Az októberi Európai Tanács kudarca teljesen világosan mutatta, hogy megtört az egyetértés a tagállamok között. Az én feladatom az volt, hogy ezt az egyetértést helyreállítsam és ennek a legfontosabb eleme a bizalom és a hitelesség helyreállítása volt a folyamatban. Ehhez egyrészt meg kellett győzni a tagállamokat arról, hogy minden feltételt következetesen kell számon kérni a Nyugat-Balkán országain, viszont meg kellett győznöm őket arról is, hogy alapvető európai érdek a Nyugat-Balkán teljes integrálása az Európai Unióba. Ez nemcsak biztonságpolitikai érdek, hanem gazdasági érdek is, nemcsak a Nyugat-Balkán oldalán, hanem a miénken is” – részletezte az uniós biztos.

Hozzátette,

az érvek hatottak, és az új feltételek, amit az érvek mellé társítottak meggyőzték a tagállamokat,

hogy igenis újra napirendre kell tűzni a bővítést, sőt kiemelt kérdésként kell kezelni.

A csúcstalálkozó megtartása egyfajta pozitív üzenet volt, mivel az eredetileg tervezett időpontban tudták megtartani, a formája ugyan változott, hiszen videókonferencia lett belőle, ugyanakkor a járvány gyakorlatilag két hónapja átírta az életet. Ebben az értelemben van egy kettősség, hiszen amikor bővítésről beszélünk az mindenképpen több éves időtávot jelent, egyfajta jövő orientáltságot, most viszont a kármentésre fókuszálnak a különböző országok.

A bővítéspolitika azaz uniós politika, amin még a koronavírus sem fogott ki,

sőt, inkább megerősödve kerül ki ebből a válságból. Megmutatta azt a tényt, hogy nem tudunk mi magunk sem megfelelően és hatékonyan védekezni egy ilyen fertőzéshullámmal szemben, hogyha a közvetlen szomszédságunk, akikkel földrajzilag osztozunk a kontinensen, nem velünk együtt végzik, és nem ugyanúgy végzik a védekezést, a kilábalást a válságból – hangsúlyozta Várhelyi Olivér.

A címlapfotó illusztráció.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.