×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kilábalást szolgáló program vagy az autokratikus Brüsszel került veszélybe?

 

Az Európai Bizottság közzétette tavaszi gazdasági előrejelzését, ami már számol a járvány hatásaival. Ahogyan az várható volt, mindenütt rendkívül kedvezőtlen a kép. Ugyanakkor a válságból való kilábalást szolgáló program is veszélybe kerülhet. A német alkotmánybíróság kétségbe vonja az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának jogszerűségét, felülírva az Európai Bíróság korábbi ítéletét. Ez egyben kérdésessé teszi az uniós jog primátusát is a nemzeti jog felett. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Az Európai Unió történetének legsúlyosabb recessziója vár ránk  – jelentette be a héten a brüsszeli gazdasági biztos. Az Európai Unió 27 tagállamának gazdasága rekordmértékű, 7,4 százalékos visszaesés előtt áll. Az eurózónában pedig még ennél is nagyobb, 7,7 százalékos zuhanásra számítanak – közölte Paulo Gentiloni. A gazdasági ügyekért felelős uniós biztos hozzátette, 2009-ben a legutóbbi válság idején 4,5 százalékos volt a visszaesés.

Egyetértés alakult ki arról, hogy

utoljára a két világháború között, a nagy gazdasági világválság idején volt ekkora bajban az európai gazdaság.

A koronavírus-járvány úgynevezett szimmetrikus sokkot okozott az unióban, vagyis mindenkit érint. Idén valamennyi tagállam recesszióba süllyed.  Egyértelműen látszik, hogy a mediterrán országok a legnagyobb vesztesek – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Görögországban várható a legnagyobb, 9,7 százalékos zsugorodás, az olaszoknál 9,5 százalék, Spanyolországban 9,4 százalékkal csökken a gazdaság teljesítménye. Kilenc százaléknál nagyobb veszteségre számíthat az ugyancsak főként turizmusból élő Horvátország, és 8,2 százalékkal esik vissza a francia gazdaság is. A másik véglet Lengyelország, ahol mindössze 4,3 százalékos csökkenésre számít a bizottság.

Brüsszel Magyarországon 7 százalékos visszaesést, ugyancsak 7 százalékos munkanélküliséget és 5,2 százalékos hiányt vár,

ezzel a középmezőnyben vagyunk.

A bizottság szerint az év második felében megkezdődhet a kilábalás és jövőre 6 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Hasonló a várakozás egész Európában, valamennyi tagállamban növekedésre számítanak 2021-ben.

6,1 százalékos visszaerősödést várunk minden országban, az euró zónában 6,3 százalékot. De ez sajnos még nem lesz képes ellensúlyozni az idei veszteséget” – jelentette ki a biztos.

Az európai gazdaság 2021-ben még nem éri majd el a járvány előtti szintet

Már körvonalazódik, ki mennyit pumpált saját gazdasága életben tartására, de természetesen ez még messze nem tükrözi a pontos képet – ezt Brüsszelben is elismerik. A „bajnokesélyes” lengyeleknél ugyanakkor a várakozás szerint kilenc százalék fölé szalad az államháztartási hiány, bár a legnagyobb gond, ebben a kategóriában is Olaszországban és Spanyolországban várható. Mindkét tagállamban tíz százalék felett lesz a deficit, míg Bulgáriában mindössze 2,8 százalék.

Az elbocsátások okán Görögországban csaknem 20 százalékos, Spanyolországban 19 százalékos munkanélküliséggel számolnak. Németországban ez a mutató csak négy százalék lehet.

Hét tagállamban is 100 százalék fölé emelkedik a teljes államadósság,

a görögök már ennek kétszeresénél járnak, és elhagyta a 150 százalékot az olasz adósság állomány is.

Az EKB kötvényvásárlási programja az uniós válságkezelés egyik legerőteljesebb pillére

Abból indulunk ki, hogy májustól fokozatosan enyhítik a korlátozásokat egész Európában tagállamonként eltérő helyzeteket figyelembe véve. Van két negatív forgatókönyv is. Az egyik, ha a járvány még sem teszi lehetővé a lazítást, továbbra is szigorú intézkedéseket követel meg, illetve, ha ősszel a járvány egy második hullámával találjuk magunkat szemben – mondta Gentiloni. A biztos ismét határozottan letette a voksát a közös válságkezelés mellett.

Ezt a közös válságkezelést érte súlyos találat a héten Karlsruhéból, ahol a német alkotmánybíróság meghozta ítéletét az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjáról. A német bírák szerint a program nem teljes mértékben jogszerű, ami komoly következményekkel járhat.

A központi bank 2014-től kezdve vásárolt tagállami államkötvényeket a másodlagos piacokon,

eddig több mint 2000 milliárd euró értékben.

Egy közgazdászokból és jogászokból álló német csoport szerint a tagállami költségvetések ilyen finanszírozását a szerződések nem teszik lehetővé, ezért bírósághoz fordultak. Az ügy eljutott az európai bíróság elé is, amely 2018-ban kimondta: nem lát összeférhetetlenséget a bank tevékenysége és az uniós jog között. Ezt az ítéletet kérdőjelezte most meg a német alkotmánybíróság.

A központi bank három hónapot kapott

A döntés felkavarta a kedélyeket, lévén az EKB 750 milliárdos jelenleg futó kötvényvásárlási programja az uniós válságkezelés egyik legerőteljesebb pillére. A központi bank három hónapot kapott, hogy igazolja: jogszerűen járt el. Az a tény, hogy egy tagállami bíróság felülbírálta az uniós bíróság ítéletét, lavinát indíthat el, alapjaiban rendítheti meg az európai integrációt.

Kérdésessé teheti az európai jog elsőbbségét a nemzeti jogrendek felett,

és felbátoríthatja a tagállamokat, hogy a luxemburgi ítéleteket figyelmen kívül hagyják. Verhofstadt liberális képviselő, a föderalisták vezéralakja szerint, ha minden alkotmánybíróság saját maga értelmezni kezdi, hogy az Európai Unió mit tehet és mit nem, az a vég kezdete.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungszerint azonban csak az emberektől eltávolodott, öntelt és autokratikus Európa végét jelentheti. Az EKB jelezte: nem veszi figyelembe a német alkotmánybíróság döntését.

A címlapfotó illusztráció.


A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!