Megoszlottak a tagállamok vezetőinek véleménye a következő időszakra vonatkozó uniós büdzséről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak. Az idei tárgyalásokat tovább nehezítette az Egyesült Királyság kilépése, mely komoly pénzbeli veszteséget is jelen az unió számára.
Az Európai Parlament (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
A következő, 2021 és 2027 közötti időszakara szóló, hosszú távú európai uniós költségvetésről tárgyaltak a héten a tagországok állam-, illetve kormányfői Brüsszelben, az Európai Tanács rendkívüli ülésén.
A büdzsé a korábbiaknál is jobban megosztotta a huszonhét tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt, hiszen kevesebb az elosztható pénz, miközben az új Európai Bizottság többet szeretne költeni mindenek előtt a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, a hétévente zajló költségvetési tárgyalások az unió előtt álló újabb kihívások miatt minden alkalommal egyre bonyolultabbá válnak.
Baracka Eszter, az M1 tudósítója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában kifejtette: nehezítette az idei költségvetési tárgyalásokat az Egyesült Királyság kilépése az unióból, hiszen így eggyel kevesebb nettó befizetője lett az Európai Uniónak. Hozzátette, a szakértők becslése szerint 60-75 milliárd eurós hiányt jelent Nagy Britannia kilépése az unió össz költségvetésben.
Az is nehezítette a feladatokat, hogy új feladatok is jelentkeztek, amelyeket az előző költségvetés megalkotásakor nem kellett figyelembe vegyenek a vezetőknek, ilyen például a klímaváltozás, a migráció elleni harc, a határvédelem és a digitalizáció.
