„Bujkáló megbántottság” tapasztalható Brüsszelben

 

A Brexit után 27 tagállammal fut neki az Európai Unió a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Az Európai Bizottság által korábban letett javaslat a közép-európai tagállamok szerint biztosan nem elfogadható. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Brüsszelben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 19 tagállam vezetőjét fogadta, és próbálta feltérképezni, ki mit vár a költségvetéstől, ki milyen kompromisszumra hajlandó, vagy hogy hol húzódnak azok a vörös vonalak, amitől végképp nem hajlandó eltérni az adott tagállam.

A keretköltségvetés 7 évre előre határozza meg az Unió büdzséjének bevételi főösszegét, fejezetekre bontva az irányokat, és dönt a felhasználás szabályairól, és az úgynevezett nemzeti borítékokról is. Ezután készülnek el az éves költségvetések. A helyzet ráadásul bonyolultabb, ugyanis a Brexittel egy nettó befizető távozott az EU-ból, ami 60 milliárd eurós mínuszt jelent majd a költségvetésben.

A nettó befizetők abból indulnak ki, hogy nem akarnak több terhet vállalni. A kohéziós alapok megőrzése ellenben például a magyar álláspont legfontosabb eleme.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nem tisztességes, hogy forrásokat csoportosítsanak át a szegényebb országoktól a gazdagabbakhoz, akik továbbra is ragaszkodnak a költségvetési korrekciókhoz és visszatérítésekhez, amelynek eredményeképpen a kevésbé fejlettek végül nemzeti jövedelmük nagyobb százalékát fizetik be a közösbe, mint a fejlett Nyugat.

Daniel Hannan a működőképes Brexitben hisz

„Azt akarjuk, hogy a Brexit mindkét oldal számára működőképes legyen. Azt akarjuk, hogy a szomszédunkban egy stabil, biztonságos és prosperáló állam legyen” – mondta a konzervatív politikus a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Hannan hozzátette, ahhoz, hogy minden oldal számára a legjobbat hozzák ki a Brexitből, fenn kell tartani az együttműködés azon területeit, amely mindkét oldal érdekét szolgálják, mint a nyitott piacok, verseny, szabad kereskedelem.

Hozzátette, Brüsszelben egy „bujkáló megbántottságot” lát, ami a visszautasításból fakadt, és még mindig érezni a sértettséget. A kérdés szerint, hogy Brüsszel le tudja-e folytatni ezeket az egyeztetéseket, vagy a 27 tagállam a saját akaratát érvényesíti.


Kossuth Rádió, Európai Idő

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

A címlapfotó illusztráció.