A Brexit után 27 tagállammal fut neki az Európai Unió a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Az Európai Bizottság által korábban letett javaslat a közép-európai tagállamok szerint biztosan nem elfogadható.
Brüsszelben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 19 tagállam vezetőjét fogadta, és próbálta feltérképezni, ki mit vár a költségvetéstől, ki milyen kompromisszumra hajlandó, vagy hogy hol húzódnak azok a vörös vonalak, amitől végképp nem hajlandó eltérni az adott tagállam.
A keretköltségvetés 7 évre előre határozza meg az Unio büdzséjének bevételi főösszegét, fejezetekre bontva az irányokat, és dönt a felhasználás szabályairól, és az úgynevezett nemzeti borítékokról is. Ezután készülnek el az éves költségvetések. A helyzet ráadásul bonyolultabb, ugyanis a Brexittel egy nettó befizető távozott az EU-ból, ami 60 milliárd eurós mínuszt jelent majd a költségvetésben.
„Senki sem akar többet fizetni, és senki sem akar kevesebbet kapni, ezt a helyzetet nehéz fenntartani, amikor egy nettó befizető elhagyja az Európai Uniót” – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság előző elnöke.
A nettó befizetők abból indulnak ki, hogy nem akarnak több terhet vállalni. „Ebben az évben öt nettó befizető adja az EU büdzsé 50 százalékát, ha semmi sem változik, akkor ez felmehet 75 százalékig, ilyen helyzet egyszerűen nem fordulhat elő” – mondta Stefan Löfven svéd miniszterelnök. Sebastian Kurz osztrák kancellár svéd kollégájához hasonlóan úgy vélekedett, a helyzetet rendezni kell.
A kohéziós alapok megőrzése a magyar álláspont legfontosabb eleme is. Orbán Viktor emellett alapvetően hibásnak tartja a büdzséjavaslat struktúráját is. A magyar miniszterelnök szerint az alapkoncepciója a költségvetésnek „nem sportszerű.”
A miniszterelnök szerint nem tisztességes, hogy forrásokat csoportosítsanak át a szegényebb országoktól a gazdagabbakhoz, akik továbbra is ragaszkodna a költségvetési korrekciókhoz és visszatérítésekhez, amelynek eredményeképpen a kevésbé fejlettek végül nemzeti jövedelmük nagyobb százalékát fizetik be a közösbe, mint a fejlett Nyugat.
Orbán Viktor kifogásolta azt is, hogy tagállami szinten nem pályázható, Brüsszelben központilag elosztott fejezetekből – mint például a kutatási alap – az új tagállamok semmit sem kapnak.
A címlapfotó illusztráció.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
