Az unió és a nemzetállamok viszonyát vizsgálták

 

Az európai unió viszonyát a nemzetállamokhoz féléves kutatásban vizsgálta az Alapjogokért Központ. Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója úgy véli, az Európai Unió föderalista államként sem válthatja le Európát, az európai identitást.

Az elemzőintézet stratégiai igazgatója, Kovács István a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában elmondta, Európa múltja sokkal mélyebb, és messzebbre nyúlik vissza, mint az Európai Unió. „Az EU föderalista államként nem tudja, nem is válthatja le a Európát, az európai identitást” – hangsúlyozta.

Az Alapjogokért Központ elemzésében azt vizsgálta, hogy melyek voltak azon a csomópontok, amik fordulópontot jelentettek az Európai Unió életében, mit lehetett volna máshogy csinálni, kik határozták meg alapvetően azt a folyamatot, melynek a mostani fázis is része.

Az EU története semmi másról nem szólt, mint a föderalisták és a szuverenisták küzdelme, és ezt éljük most is – hangsúlyozta a stratégiai igazgató. „A kutatás során megpróbáltunk különböző jövőképeket felvázolni az Európai Uniónak” – tette hozzá.

Kovács István hangsúlyozta, az új európai politikai rendszerre mindenki várakozásokkal tekint. Várakozásaik szerint „rosszabb nem lehet, mint volt, bármi jobb a Juncker-bizottság fémjelezte uniónál” – szögezte le. Elmondása szerint a Juncker-bizottság olyan kérdéseket állított a fókuszba, amelyeknek nem sok köze volt az európai állampolgárok mindennapjaihoz, talán a migráció volt az egyetlen fontos ügy, amellyel foglalkozott az európai vezetés.

Az új bizottság munkájával kapcsolatban megjegyezte, várhatóan sokkal kevésbe markánsabb, sokkal kevésbé látható politikát fog folytatni, és azokra a kérdésekre fog fókuszálni, amelyeket meg kell oldania Európának – tette hozzá.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

 

A címlapfotó illusztráció.