Budapesten egy kevésbé formális eseményen ünnepelték az első horvát elnökséget, illetve megemlékeztek arról is, hogy 1992. január 15 ismerte el a nemzetközi közösség az önálló Horvátországot. Eközben meg újra terítékre került az Európai Parlamentben a magyar és lengyel jogállamisági vita. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.
Járókelők fotózkodnak a békebeli rendőrt ábrázoló szoborral, amelyre Varga Judit igazságügyi miniszter és Mladen Andrlic horvát nagykövet nyakkendőt (kravátlit) kötött Horvátország 2020-as soros EU-elnöksége alkalmából Budapesten, az Október 6. utca és Zrínyi utca sarkán 2020. január 15-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Budapesten is megünnepelték az első horvát elnökséget, illetve megemlékeztek arról is, hogy 1992. január 15 ismerte el a nemzetközi közösség az önálló Horvátországot. Az ünnepség alkalmából a Budapest belvárosában, a Szent István Bazilikával szemben álló békebeli rendőr szobra is hangsúlyos szerepet kapott, hiszen a horvát elnökség alkalmából a belvárosi szobor nyakkendőt kapott , ami köztudottan horvát találmány, Horvátország nagykövetétől és Varga Judittól, Magyarország igazságügyi miniszterétől.
Varga Judit a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában elmondta, a horvát elnökség jó alkalom arra, hogy a két ország jó szomszédi kapcsolatát európai szinten is tovább mélyítse. Hozzátette, Horvátország több létkérdésben is azonos állásponton van Magyarországgal.
Ismét terítékre kerül a magyar és lengyel jogállamisági vita
Ismét a magyar jogállamiság helyzetéről vitáztak az Európai Parlamentben. A leggyakrabban előkerült témák az eddig is ismert kérdések voltak: az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, az akadémiai szabadság és a civil szervezetek, de felbukkantak új elemek is. Ilyen új elem volt például a kutatóintézeteket érintő jogszabály, a színházakat érintő tervezett jogszabály, illetve hogy kap-e a magyar főváros uniós forrásokat, valamint a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítés.
Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában elmondta, a parlamenti vitának több oka is volt, egyrészt az európai parlamenti képviselők így próbáltak jogot szerezni arra, hogy részt vehessenek a hetes cikk szerinti eljárás menedzselésében. Másrészt úgy gondolják, hogy a Tanács nem megfelelően folytatja le az eljárást. Egy harmadik ok pedig egy tavaly decemberi eseményre vezethető vissza. Akkor az Európai Parlament vitát rendezett a máltai jogállamiságról, a vitába az Európai Szocialisták Pártja csak úgy egyezett bele, ha újra terítékre kerül a magyar és a lengyel ügy is.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
