×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Budapesten is megünnepelték az első horvát elnökséget

 

Budapesten egy kevésbé formális eseményen ünnepelték az első horvát elnökséget, illetve megemlékeztek arról is, hogy 1992. január 15 ismerte el a nemzetközi közösség az önálló Horvátországot. Eközben meg újra terítékre került az Európai Parlamentben a magyar és lengyel jogállamisági vita. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Járókelők fotózkodnak a békebeli rendőrt ábrázoló szoborral, amelyre Varga Judit igazságügyi miniszter és Mladen Andrlic horvát nagykövet nyakkendőt (kravátlit) kötött Horvátország 2020-as soros EU-elnöksége alkalmából Budapesten, az Október 6. utca és Zrínyi utca sarkán 2020. január 15-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Budapesten is megünnepelték az első horvát elnökséget, illetve megemlékeztek arról is, hogy 1992. január 15 ismerte el a nemzetközi közösség az önálló Horvátországot. Az ünnepség alkalmából a Budapest belvárosában, a Szent István Bazilikával szemben álló békebeli rendőr szobra is hangsúlyos szerepet kapott, hiszen a horvát elnökség alkalmából a belvárosi szobor nyakkendőt kapott , ami köztudottan horvát találmány, Horvátország nagykövetétől és Varga Judittól, Magyarország igazságügyi miniszterétől.

Varga Judit a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában elmondta, a horvát elnökség jó alkalom arra, hogy a két ország jó szomszédi kapcsolatát európai szinten is tovább mélyítse. Hozzátette, Horvátország több létkérdésben is azonos állásponton van Magyarországgal.

Ismét terítékre kerül a magyar és lengyel jogállamisági vita

Ismét a magyar jogállamiság helyzetéről vitáztak az Európai Parlamentben. A leggyakrabban előkerült témák az eddig is ismert kérdések voltak: az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, az akadémiai szabadság és a civil szervezetek, de felbukkantak új elemek is. Ilyen új elem volt például a kutatóintézeteket érintő jogszabály, a színházakat érintő tervezett jogszabály, illetve hogy kap-e a magyar főváros uniós forrásokat, valamint a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítés.

Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában elmondta, a parlamenti vitának több oka is volt, egyrészt az európai parlamenti képviselők így próbáltak jogot szerezni arra, hogy részt vehessenek a hetes cikk szerinti eljárás menedzselésében. Másrészt úgy gondolják, hogy a Tanács nem megfelelően folytatja le az eljárást. Egy harmadik ok pedig egy tavaly decemberi eseményre vezethető vissza. Akkor az Európai Parlament vitát rendezett a máltai jogállamiságról, a vitába az Európai Szocialisták Pártja csak úgy egyezett bele, ha újra terítékre kerül a magyar és a lengyel ügy is.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!


Az összefoglaló itt hallgatható vissza.