Csütörtökön és pénteken lezajlott az Európai Unió kétnapos évzáró csúcstalálkozója, ahol többek között a következő hétéves uniós költségvetésről, az EU karbonsemlegességéről és Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyaltak a vezetők.
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel, az Európai Beruházási Bank ugyanakkor bejelentette, hogy egymilliárd eurós beruházással támogatja az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban.
A megállapodást – amely már nem először került az uniós vezetők napirendjére – heves viták előzték meg – erről beszélt az M1 brüsszeli tudósítója a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A cél mindig is ugyanaz volt, és ezt a legutóbbi, évzáró csúcstalálkozón sikerült elérni.
A megállapodás azt jelenti, hogy nem nagyobb a széndioxid kibocsátás, mint amennyit semlegesíteni tudnak, ezt például erdők telepítésével tudnák elérni – mondta. Megjegyezte, a vita egyik tárgyát a költségek képezték, és az már az elején kiderült, hogy az átállás sokkal többe fog kerülni a szegényebb országoknak, mint a gazdagabbaknak.
A klímasemlegességről szóló megállapodást Orbán Viktor magyar miniszterelnök is üdvözölte, aki elmondta, Magyarország klímabajnok, ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat 1990 óta. A miniszterelnök kifejtette, sikerült elérni, hogy az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt a felzárkózást célul kitűző országoktól.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
A címlapfotó illusztráció.
