Sokat javult a Németország és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok megítélése

 

A Németország és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok megítélése kölcsönösen kedvező és sokat javult – derült ki egy friss felmérésből. Az Európai idő adásában szó volt még a Közép-Európa Kutatóintézet első nyilvános tudományos rendezvényéről.

A Németország és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok megítélése kölcsönösen kedvező az országokban, hiszen a németek kétharmada és a magyarok 61 százaléka szerint javult, vagy nem változott a bilaterális viszony az elmúlt két évben – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletével együttműködve készített.

Az elmúlt két évben mindkét országban növekedett a másik országról kialakult kedvező kép – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában

A történelmi évforduló, a páneurópai piknik és a határnyitás 30. évfordulója is kedvező hatással volt a javuló Magyarország-képre – mondta a Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezérigazgatója. Kelet- és Nyugat-Németország is hálás a határ lebontásában játszott magyar szerepért, hogy ez békésen, vérontás nélkül történt.

A kétoldalú kapcsolatok 2015-ben érték el mélypontjukat, azóta fordulat állt be a német bevándorláspolitikában – fogalmazott.

A felmérésből kiderült, hogy 2017 októbere óta a korábbi 26 százalékról 38 százalékra nőtt azon németek aránya, akik egyetértenek a magyar kormány migrációs politikájával.

A politikai kapcsolatok terén is látványos eredmények voltak. A német kancellár, Angela Merkel augusztus 21-én Sopronba látogatott és egyfajta békeszerződést kötött a Orbán Viktor miniszterelnökkel. A két vezető kölcsönös gesztusokkal fordult egymás irányába, és nem a különbségeket kereste – mondta Mráz Ágoston Sámuel.


Kossuth Rádió/Európai Idők

„Minden politikai vita ellenére, ténykérdés, hogy gazdaságilag és kulturálisan Németország és Magyarország között ritka szoros az együttműködés” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges, hogy javult a Magyarországról kialakult kép, miközben a német médiában sok bírálat érte Magyarországot, úgy felelt, hogy a németek látják, hogy saját bevándorláspolitikájuk kudarc volt, és informálisan eljutottak hozzájuk azok a hírek, hogy Magyarország biztonságos hely, ahol rend van, és a gazdaság fejlődik a migráció nélkül.

„Egyáltalán nem a helyzet, amit a német média sugallt a polgároknak, hogy a további fejlődés kulcsa a migránsok befogadása lenne mindenfajta keret nélkül”  – fogalmazott.

Szoros gazdasági kapcsolatok

A németek 59, míg a magyarok 55 százaléka mondta azt, hogy a hagyományos erős német–magyar gazdasági kapcsolatokat még szorosabbra kellene fűzni – derült ki a felmérésből. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét országban egyértelmű többség mutatkozik a két ország gazdasági kapcsolatának erősítésére.

Véleménye szerint ez a németek kedvező befektetési tapasztalataival magyarázható. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a német befektetők nyolcvan százaléka megismételné befektetését hazánkban.

„Mi, magyarok úgy vagyunk vele, hogy a német befektetők csúcstechnológiát hoztak Magyarországra, és a németekkel együttműködni jó” – hangsúlyozta.

Annyi változott, hogy már megrendelőként is fel tudnak lépni a magyar vállalatok. Példaként hozta fel a Mol tiszaújvárosi poliolüzemét, amely 2021-ben kezdi meg működését, és amelyhez a technológiát a német Thyssenkrupp biztosítja.

Közép-Európa a középpontban

A Közép-Európával kapcsolatos hazai kutatások szükségességét és a közép-európai nézőpont fontosságát hangsúlyozták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nemrégiben létrejött Közép-európai Kutatóintézet konferenciáján a felszólalók – hangzott el az Európai idő adásában.

Mitrovits Miklós történész Közép-Európa és Nyugat-Európa viszonyát mutatta be Közép-Európa tragédiája… A Nyugat perifériáján című előadásában.

Elmondta, hogy az előadás címét Milan Kundera cseh író híres esszéjéből vette, amely újra beemelte a Közép-Európa fogalmát a köztudatba, szemben a szovjet blokkot megjelenítő Kelet-Európával.

„Kevesen emlékeznek arra, hogy Kundera Közép-Európa tragédiája alatt a Nyugatot értette, amely folyamatosan megfeledkezik keleti feléről” – mondta a történész.

Elmondta, hogy a Nyugat perifériája arra utal, hogy míg a nyugat-európai centrum országai jelentős gazdasági fejlődésen mentek át a napóleoni háborúk után, Kelet-Közép-Európa ebbe a fejlődésbe nem tudott bekapcsolódni, hiszen sehol nem léteztek szuverén nemzetállamok.

Kifejtette: Lengyelország 1772-es felosztásától egészen a rendszerváltásig a régió összes szabadságmozgalmának leverésében a Nyugat  közvetlenül vagy közvetve részt vett, vagy passzívan viselkedett.

A németek főleg gazdasági területként tekintettek erre a régióra, amely jellemzően élelmiszer- és nyersanyag-beszállító volt, és ahol kevés hozzáadott értéket hoztak létre.


Kossuth Rádió/Európai Idő

Ez a 20. században sem változott meg. Mindkét világháború után lett volna lehetőség, hogy ezt a régiót is bekapcsolják a gazdasági centrum vérkeringésébe, mint ahogyan ez 1945 után Svédországnak sikerült.

Közép-Európai networking

Kutatott témáink egyszerre történelmileg és egyszerre irányulnak a jelen kihívásainak megértésére – mondta Hatos Pál, a Közép-Európa Kutatóintézet igazgatója az adásban.

Ebben benne van az elmúlt száz évnek a vizsgálata, az az Európa, az a Magyarország amelyben élünk, száz éve jött létre a trianoni békediktátum következtében.

Ahogy Andrzej Nowak lengyel történész és publicista a konferencián elmondta, a kommunizmussal való kulturális szembenállás tapasztalata rokonná teszi az észt, a litván, a lett és a magyar, vagy szlovák tapasztalatokat.

„A célunk, hogy ne kis magyar intézményként pozícionáljunk magunkat, hanem más közép-európai intézményekkel együttműködve dialógust alakítsunk ki, tudományos networkinget indítsunk el” – fogalmazott.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!