Közép-Európa közös múltját kutatják

 

A Közép-Európával kapcsolatos hazai kutatások szükségességét és a közép-európai nézőpont fontosságát hangsúlyozták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nemrégiben létrejött Közép-Európai Kutatóintézet konferenciáján a felszólalók –  hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.

Mitrovits Miklós történész Közép-Európa és Nyugat-Európa viszonyát mutatta be a Közép-Európa tragédiája, Nyugat perifériája című előadásában.

Elmondta, hogy az előadás címét Milan Kundera cseh író híres esszéjéből vette, amely újra beemelte a Közép-Európa-fogalmat a köztudatba, szemben a szovjet blokkot megjelenítő Kelet-Európával.

„Kevesen emlékeznek arra, hogy Kundera Közép-Európa tragédiája alatt a Nyugatot értette, amely folyamatosan megfeledkezik keleti feléről” – mondta a történész.

Elmondta, a Nyugat perifériája arra utal, hogy míg a nyugat-európai centrum országai jelentős gazdasági fejlődésen mentek át a napóleoni háborúk után, Kelet-Közép-Európa ebbe a fejlődésbe nem tudott bekapcsolódni, mert sehol nem léteztek szuverén nemzetállamok.

Kifejtette: Lengyelország 1772-es felosztásától egészen a rendszerváltásig a régió összes szabadság mozgalmának leverésében a Nyugat  közvetlenül vagy közvetve részt vett, vagy pedig passzívan viselkedett.

A németek főleg gazdasági területként tekintettek erre a régióra, amely jellemzően élelmiszer- és nyersanyagbeszállító volt, és ahol kevés hozzáadott értéket hoztak létre.


Kossuth Rádió/Európai Idő

Ez a XX. században sem változott meg, pedig mindkét világháború után lett volna arra lehetőség, hogy ezt a régiót is bekapcsolják a gazdasági centrum vérkeringésébe, mint ahogyan ez 1945 után Svédországnak sikerült.

Közép-Európai networking

„Kutatott témáink történelmi megközelítéssel irányulnak a jelen kihívásainak megértésére” – mondta Hatos Pál, a Közép-Európa Kutatóintézet igazgatója az adásban.

„Ebben benne van az elmúlt száz év vizsgálata, mert az az Európa, az a Magyarország, amelyben élünk, száz éve jött létre a trianoni békediktátum következtében” – hangsúlyozta.

Andrzej Nowak lengyel történész és publicista a konferencián elmondta, a kommunizmussal való kulturális szembenállás ténye rokonná teszi az észt, a litván, a lett és a magyar, vagy szlovák tapasztalatokat.

„A célunk, hogy ne kis magyar intézményként pozícionáljunk magunkat, hanem más közép-európai intézményekkel együttműködve dialógust alakítsunk ki, tudományos networkinget indítsunk el” – fogalmazott.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!