Egyre több német támogatja a magyar migrációs politikát

 

Németország és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok megítélése kölcsönösen kedvező az országokban, hiszen a németek kétharmadának és a magyarok 61 százaléka szerint javult, vagy nem változott a bilaterális viszony az elmúlt két évben – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletével együttműködve készített.

Az elmúlt két évben mindkét országban javult a másik országról kialakult kép – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában

„A történelmi évforduló, a Páneurópai Piknik és a határnyitás harmincadik évfordulója is kedvező hatással volt a javuló Magyarország-képre” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója.

Kelet- és Nyugat-Németország is hálás a határ lebontásában játszott magyar szerepért, azért, hogy ez békésen, vérontás nélkül történt.

„A kétoldalú kapcsolatok 2015-ben értek el mélypontjukat, azóta fordulat állt be a német bevándorláspolitikában” – fogalmazott.

A felmérésből kiderült, hogy 2017 októbere óta a korábbi 26 százalékról 38 százalékra nőtt azon németek aránya, akik egyetértenek a magyar kormány migrációs politikájával.

„A politikai kapcsolatok terén is látványos eredmények voltak. A német kancellár augusztus 21-én Sopronba látogatott, és egyfajta békeszerződést kötött a magyar miniszterelnökkel. A két vezető kölcsönös gesztusokkal fordult a két vezető egymás irányába, és nem a különbségeket keresték” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.


Kossuth Rádió/Európai Idők

„Minden politikai vita ellenére, ténykérdés, hogy gazdaságilag és kulturálisan Németország és Magyarország között ritka szoros az együttműködés” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy javult a Magyarországról kialakult kép, miközben a német médiában sok bírálat érte Magyarországot, a vezérigazgató úgy felelt, hogy a németek látják, hogy saját bevándorlás politikájuk kudarc volt, és informálisan eljutottak hozzájuk azok a hírek, hogy Magyarország biztonságos hely, ahol rend van, és a gazdaság fejlődik a migráció nélkül.

„Egyáltalán nem a helyzet, amit a német média sugallt a polgároknak, hogy a további fejlődés kulcsa a migránsok befogadása lenne, mindenfajta keret nélkül”  – fogalmazott.

Szoros gazdasági kapcsolatok

A németek 59, míg a magyarok 55 százaléka mondta azt, hogy a hagyományos erős német-magyar gazdasági kapcsolatokat még szorosabbra kéne fűzni – derült ki a felmérésből.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét országban egyértelmű többség mutatkozik a két ország gazdasági kapcsolatának erősítésére.

Véleménye szerint ez a németek kedvező befektetési tapasztalataival magyarázható. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a német befektetők nyolcvan százaléka megismételné befektetését hazánkban.

„Mi magyarok úgy vagyunk vele, hogy a német befektetők csúcstechnológiát hoztak Magyarországra, és a németekkel együttműködni jó” – hangsúlyozta.

Annyi változott, hogy már megrendelőként is fel tudnak lépni magyar vállalatok. Példaként hozta fel a MOL 2021-ben elinduló tiszaújvárosi poliol üzemét, amelyhez a technológiát a német, esseni székhelyű ThyssenKrupp biztosítja.

 

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!