Európa nem emeli fel a hangját a romániai magyarok jogaiért

 

Az európai uniós tagság egy ország esetében nem feltétlenül eredményezi a kisebbségjogok maradéktalan betartását, sőt akár visszalépés is történhet. A romániai magyar közösség sok tagjának ez a tapasztalata. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának összefoglalója.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke elmondta, már a 2010-es évek vége fele érződik egyfajta jogszűkítési tendencia. A kárpátaljai magyarok esetében már egyenesen jogfosztásokról van szó. hiszen az oktatási törvény, a nyelvtörvény és a magyarokat ért atrocitások az ukrajnai előre hozott választások kampányai során mind olyan ügyek, amelyekben közösen kell fellépni. Ez a jogsérelmek bíróság előtti kártalanítási, kártérítési, restitúciós kérdését jelenti.

Romániában, az úzvölgyi katonai temetőben történt incidens európai uniós országban nem fordulhatna elő. Természetesen állami keretek között szankcionálható lenne, ami történt, viszont nincsenek meg azok az európai keretek, amelyekkel ki lehetne védeni az ilyen és ehhez hasonló eseményeket, ráadásul Európa nem emeli fel a hangját a romániai magyarok ellen irányuló jogszűkítések ellen sem.

Vajon konzervatív vagy liberális az ökopolitizálás? 

A kérdés abból is adódik, hogy az európai parlamenti választásokon a Zöld Párt sikeresen szerepelt – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágának vezetője szerint az ökopolitizálás elsősorban konzervatív, ha azt eszmetörténeti és értékrendi szempontból vizsgáljuk meg, ráadásul az ökopolitika kialakulásának hajnalán szinte csak konzervatív gondolkodók foglalkoztak a témával, bár az tény és való, hogy az európai parlamenti választásokkor már a baloldaliak fókuszálnak erre.

Európa zöldpártjaival kapcsolatban azt lehet észrevenni, hogy a környezetvédelem csak politikai kommunikációs kampány. Ezt csak erősíti az a tény, hogy nehéz megfogalmazni szakpolitikai javaslatokat, melyek a zöldek ötletei.

Habár a német Zöldek pártnak voltak elképzelései arról, hogy hogyan lehetne valamilyen szén-dioxid-kibocsátási díjat bevezetni, a gondolat nem túlságosan újszerű, hiszen a szakpolitikusok már évek óta keresik a módját, hogyan lehetne ezt beilleszteni a meglévő adórendszerekbe – fejezte be Hortay Olivér.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo


A Kossuth Rádió Európai idő című műsora.