„Be kell adni a szükséges oltásokat”

 

Mára olyan aggasztó mérteket öltött az uniós tagállamokban a védőoltások késleltetése vagy megtagadása, hogy az már az oltással megelőzhető betegségek elleni általános védelmet is veszélyezteti, ezért az Európai Parlament (EP) felveszi a harcot az oltásellenességgel szemben, hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. Továbbá arról is szó esett, hogy ismét a magyar jogállamisági helyzet volt a téma a héten ez EP belügyi-állampolgárjogi és igazságügyi bizottságának ülésén. Kiszelly Zoltán a Magyarországot ért vádakkal kapcsolatban úgy vélekedett: „ha van rajtunk sapka, az a baj, ha nincs rajtunk sapka, akkor az”. Összefoglaló.

Egyértelmű, hogy a migránsok befogadására irányuló politikai nyomásgyakorlásról van szó – mondta Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában. A politológus szerint hasonló célokat szolgálhat a fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt uniós támogatások tervezett csökkentése is, ami Magyarországot is hátrányosan érintené, nem is szólva arról, hogy ezek folyósítását feltételekhez kötnék.

„Korábban a migránsok befogadásához akarták kötni a kohéziós és strukturális támogatásokat a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklusban, most éppen az úgymond jogállamisági szempontokat vetik fel, és ha ez sem sikerül, akkor mindenképpen el akarják majd vonni a pénzt és az európai értékek tiszteletben tartását fogják feltételként megszabni. Ha van rajtunk sapka, az a baj, ha nincs rajtunk sapka, akkor az” – emelte ki a szakértő.

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy az előbb említett elvonás Csehországot, és több, nemrégiben csatlakozott országot is érintene.

Magyar rendőr figyeli a vajdasági oldalon tartózkodó migránsokat a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzárnál, Mórahalom térségében 2016. február 22-én. A hétvégén 501 határsértőt fogtak el a rendőrök.MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Magyar rendőr figyeli a vajdasági oldalon tartózkodó migránsokat a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzárnál, Mórahalom térségében 2016. február 22-én. A hétvégén 501 határsértőt fogtak el a rendőrök.MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A politológus kiemelte, az új kormány egyik prioritása a családok támogatása mellett a brexit miatt kieső uniós fejlesztési források kompenzálása, illetve a három százalék feletti gazdasági növekedés szinten tartása. Úgy vélekedett, ha ezt sikerül teljesíteni, könnyebben lehet kompenzálni a kieső forrásokat. Ez pedig csökkenti Magyarország zsarolhatóságát is.

Hozzátette, a kormány a következő ciklusban arra készül, hogy a brexit miatt kieső pénzeket valahogyan kompenzálja, továbbá példaként hozta a keleti és déli nyitást is.

„Hogyha Brüsszelből kevesebb pénzt kapunk, az azt is jelentheti, hogy már nem feltétlenül kell mondjuk német mentőautókat venni, vagy német vasútberendezéseket. Könnyen lehet, hogyha Brüsszelből kevesebb pénz érkezik, akkor ahogy más tagországok, mi is többet fogunk Kínával, és más Európai Unión kívüli hatalmakkal kereskedni, ha ott kedvező konstrukciókat kapunk” – fejtette ki.

A politológus felhívta a figyelmet, hogy ma már nem csak a visegrádi országok lakosságának 70-80 százaléka utasítja el az idegen közösségek befogadását és elosztását, hanem Nyugat-Európában is fordulni látszik a hangulat. A politológus példának hozta, hogy Berlin és Brüsszel sem teljesíti az általa vállalt kvótákat. „A 160 ezer emberből, akiket 2015-ben szét akartak osztani, Franciaország a rá eső kvóta 23 százalékát fogadta csak be, míg Berlin 30 százalékot fogadott be, tehát azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok sem teljesítik a saját maguk által elfogadott kvótát” – világított rá a politológus.

Közegészségügyi veszélyt jelent a védőoltások csökkenése

A Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában továbbá szó esett arról is, hogy az Európai Parlament (EP) fontosnak tartja az oltásellenesség elleni fellépést.

„Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya a 20. században a védőoltások kifejlesztése és elterjesztése, hiszen azok a betegségek, amelyek tízezrével okoztak gyerekek között haláleseteket, eltűntek Európából, ezért a nemzetközi nómenklatúrában ezeket már elfeledett betegségként emlegetik” – vélte a Szilárd István, a Pécsi Tudományegyetem migrációs tanszékének csoportvezetője.

A szakértő kiemelte, nem szabad elfeledkeznünk erről, főleg akkor nem, amikor olyan országokból érkeznek Európába, ahol tönkrementek az egészségügyi intézmények a háború miatt, vagy esetleg nem is voltak soha, tette hozzá a migrációs tanszéki csoportvezető.

„Nem szabad kényelmesen hátradőlnünk. Sajnos vannak járványkitörések, de még olyan fejlett egészségügyi országokban is, mint Németország ezres nagyságrendű kanyarós eset volt és voltak köztük halálesetek is, pontosan azért, mert sajnos oltásellenes mozgalmak talajt kaptak” – fogalmazott Szilárd István.

Ferkó Attila háziorvos influenza elleni védőoltást tartalmazó fecskendővel a kezében Salgótarjánban 2017. október 24-én. Összesen 1,3 millió adag ingyenes védőoltás van a háziorvosoknál. A térítésmentes védőoltásra a 60 évesnél idősebbek, az asztmások, a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint a várandós nők jogosultak. Az idén is jár azoknak is a vakcina, akik a munkájuk során vagy szervezett segítségnyújtás keretein belül migránsokkal kerülnek kapcsolatba. MTI Fotó: Komka Péter

A kép illusztráció. MTI Fotó: Komka Péter

Egy betegség gyors diagnosztizálásához csak akkor lehet eljutni, ha az orvosnak eszébe jut, hogy például valaki kanyaróval fertőződhetett meg. Azonban ezek a betegségek mára kikoptak a köztudatból, és ha későn ismerik fel az adott betegséget, súlyos következményei lehetnek.

Éppen ezért tartja fontosnak az EP az oltásellenes mozgalmak elleni fellépést, hiszen azok hatékonysága egyértelmű, világos. A címzetes egyetemi tanár megjegyezte, még az oltás után is szükséges az utóvizsgálat, érdemes lehet felülvizsgálni azt is, hogy valakinek a gyerekkorában adott oltás hatásos-e még felnőttkorban.

Hozzátette, Európába migránsok százezrei érkeznek, az ő oltottságuk „eléggé kérdéses”, ezért akiknek szükséges, be kell adni a szükséges oltásokat.

Szilárd István arról is beszélt, hogy Magyarországon a szabályozás példaértékű, hiszen azok a harmadik országból érkezett gyerekek, akik több mint három hónapig vannak Magyarországon, automatikusan és ingyen bekapcsolódnak a védőoltási rendszerbe. „Ez egy példaértékű intézkedés, amelyre méltán lehetünk büszkék” – magyarázta a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo