Múlt héten sikerrel zárult az európai polgári kezdeményezés, amelyet az európai őshonos kisebbség védelmében indítottak. Az Európai idő összefoglalója.
Minority Safepack – ezt a nevet viselte a polgári kezdeményezés, amelyet többek között magyar politikusok indítottak az őshonos európai kisebbségek jogi védelmének megteremtéséért.
A kezdeményezés honlapján ma már az olvasható, hogy 1 millió 215 ezer 879 aláírás gyűlt össze az előírt egymillió helyett, a megszabott hét ország helyett pedig az unió minden tagállamából érkeztek támogató nyilatkozatok. A legtöbb Magyarországról érkezett: 569 ezer. Romániában 303, Olaszországban 60, Szlovéniában 57, Spanyolországban 53 ezren csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Hetven polgári kezdeményezés indult az elmúlt hat évben, ebből eddig négy volt sikeres – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. A Minority Safepack az ötödik vagy a hatodik sikeres kezdeményezés lesz. Ez azért kétséges még, mert jelen pillanatban van egy másik kezdeményezés is, amely nagyjából a Minority Safepackhez hasonló időben zárult le – tette hozzá.
Az uniós szabály nem kedvez a polgári kezdeményezéseknek
A fennálló uniós szabályok nem igazán kedveznek a polgári kezdeményezéseknek, de ígéret van rá, hogy hamarosan felülvizsgálják ezeket.
A következő lépés a kezdeményezés hitelesítése, az aláírások ellenőrzése lesz. Erre minden tagállamban egy külön testület van kijelölve, Magyarországon ez a nemzeti választási bizottság lesz. Az ellenőrzésre három hónap áll rendelkezésre. Ezt követően minden tagállamnak egyenként nyilatkoznia kell, hogy az a náluk gyűjtött aláírások érvényesnek számítanak-e.
Tóth Norbert arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság már korábban jelezte, a kezdeményezés néhány pontját nem fogja támogatni, ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben fontos előrelépések tehetők. Ilyenek például a kisebbségi szempontok beépítése néhány uniós programba. De fontos lenne, ha sikerülne létrehozni egy nyelvi sokféleség központot, illetve az egyik leglényegesebb célkitűzés egy kisebbségvédelmi ügynökség lenne – mondta a szakértő.
Átalakításra szorul az Európai Unió működése
Az unió működése átalakulásra szorul, de, hogy ennek mi legyen az iránya, arról már megoszlanak a vélemények. A nemzetállamok szerepe, a migráció kezelése, a Brexithez való viszony, mind-mind vitapontok. A március végi uniós csúcson azonban a legkényesebb kérdéseket elnapolták.
Azokban a kérdésekben, amelyekben konszenzus van, mint például az Oroszországgal vagy az Egyesült Államokkal való viszony, szó esett, a nagyobb ellentartást jelentő kérdésekről viszont, mint a dublini reform, vagy az uniós költségvetés ezúttal nem tárgyaltak a felek – mondta el Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója.
A szakértő szerint az egész unió jövőjét meghatározhatja a német–francia kapcsolat. A térség két vezető gazdasági, politikai országa között jelenleg nem annyira erős az összetartás, mint néhány évvel ezelőtt. A tandem ráadásul az olasz választások eredményei miatt egy szövetségest is vesztett.
A két ország között éles érdekellentét van olyan kérdésekben, mint az eurózóna jövője, a következő uniós ciklus költségvetésének prioritásai vagy a mezőgazdasági támogatások ügye – tette hozzá.
A bevándorlás kezelése érdekében ugyanakkor komoly érdekazonosság van, nemcsak az állami vezetők, hanem az állampolgárok között is. A felső határ nélküli kvótát ugyanis mindenki támogatja, hiszen az nagy terhet venne le a bevándorlásban leginkább érintett országokról – jelentett ki a főigazgató.
Orbán Balázs szerint ugyanakkor e kérdésben jelentős a V4-ek szerepe. Európában ugyanis több országban olyan választási eredmény született, amelyen a V4-ekhez hasonlóan gondolkodó kormányok álltak fel. A felső határ nélküli kvóta ellenzőinek egyre nagyobb tábora lesz, lassan-lassan elérik azt a kritikus tömeget, amelyik már szembe tud szállni akár a francia–német tandemmel – mondta a főigazgató.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
