Erik Prince neve évtizedek óta összeforrt az amerikai katonai beavatkozások árnyékvilágával. A dúsgazdag amerikai autóipar-milliárdos családból származó, egykor Navy SEAL-kiképzést kapott üzletember 1997-ben alapította meg a Blackwatert, amely a 2001. szeptember 11-e utáni háborúkban a Pentagon egyik legfontosabb magánkatonai beszállítójává vált.
A cég Irakban és Afganisztánban diplomaták védelmét, konvojkísérést és más biztonsági feladatokat látott el, ám neve a 2007-es bagdadi Nisour téri vérengzés után vált világszerte hírhedtté. A történtek után a Blackwater presztízse összeomlott, Prince pedig végül eladta a vállalatot, amely több névváltás után a Constellis-csoportba olvadt.
A Financial Times nemrég hosszú portréinterjúban mutatta be Prince újabb visszatérését. A zsoldosvezér ezúttal nemcsak Haitin és Kongóban aktív, hanem a modern hadviselés egyik legfontosabb területén, a dróniparban is új lehetőségeket keres.
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, Prince az elmúlt időszakban Ukrajnában is feltűnt, ahol ukrán dróngyártó cégek iránt érdeklődött. A Blackwater egykori alapítója abban bízik, hogy a drónok révén újra megkerülhetetlen szereplővé válhat a háborús üzletben, ám múltja és korábbi kínai kapcsolatai miatt Kijevben bizalmatlanul tekintenek rá.
Kapcsolódó tartalom
A Financial Timesnak adott interjúban Prince elmondta ,nemrég tért vissza Ukrajnából, ahol saját szemével látta, milyen gyorsan alakítják át a háborút az olcsó, pontos és tömegesen bevethető FPV-drónok. Szerinte a fronton már az ellenséges veszteségek jelentős részét ilyen eszközök okozzák, miközben egyes vonalszakaszokat automatizált rendszerek tartanak ellenőrzés alatt.
Prince szerint a drónok megjelenése olyan hadtörténeti fordulat, mint korábban a lőfegyverek, a harckocsik vagy a repülőgépek elterjedése volt. Úgy véli, a jövő háborúit nem a lomha állami hadigépezetek, hanem a gyorsan mozgó, technológiailag alkalmazkodó kis egységek dönthetik el.
Élesen bírálta az amerikai katonai beszerzési rendszert is, amelyet túlközpontosítottnak és elavultnak nevezett. Szerinte Washington még mindig egy merev, nehézkes struktúrában gondolkodik, miközben az oroszok, a kínaiak és a fronton harcoló szereplők sokkal gyorsabban tanulnak az ukrajnai háború tapasztalataiból.
Ebből a gondolatmenetből vezette le egyik legfontosabb külpolitikai állítását is: Prince szerint az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy az ukrajnai háború elhúzódjon, mert a konfliktus közben más nagyhatalmak is értékes haditechnikai és taktikai tapasztalatokat szereznek.
Kapcsolódó tartalom
Az interjú legnagyobb visszhangot kiváltó része azonban Iránról szólt. Prince szerint Donald Trumpot „rosszul tanácsolták” az iráni ügyekben, és a katonai műveletet sem készítették elő megfelelően.
A kijelentés azért különösen figyelemre méltó, mert Prince nem Trump ellenfele, hanem a republikánus elnök támogatója. Testvére, Betsy DeVos az első Trump-kormányzat oktatási minisztere volt, maga Prince pedig korábban több alkalommal is felajánlotta szolgálatait az amerikai adminisztrációnak.
Kapcsolódó tartalom
A Blackwater alapítója szerint hosszabb távon az öböl menti államok is csökkenthetik függőségüket az amerikai katonai védelemtől, és egyre inkább olyan partnereket kereshetnek, akik gyorsabban és rugalmasabban képesek biztonságot nyújtani. Ez lehet más állam, de akár magánvállalat is.
A háborús vállalkozó iráni ügyben tett kijelentése mindenesetre világos üzenet a Trump-környezet felé: Prince szerint a kemény fellépés önmagában nem elég, ha az elnök rossz tanácsokat kap, a hadigépezet pedig nem képes alkalmazkodni a 21. század háborúihoz.
A kiemelt kép illusztráció: Donald Trump amerikai elnök (j) átadja a Becsületrendet, az Egyesült Államok legmagasabb fokú katonai kitüntetését, Nicholas Dockery nyugalmazott őrnagynak a washingtoni Fehér Ház Keleti termében rendezett ünnepségen (Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos/Aaron Schwartz)