Zelenszkij célkeresztjében volt a monacói terrorcselekményben megsérült Jermolajev

| Szerző: Udvardy Zoltán
A Monaco történetében először előforduló robbantásos merényletben súlyosan megsérült Vadim Jermolajevnek korábban hadat üzent az ukrán állam és személyesen Volodimir Zelenszkij elnök is. Az 58 éves, ingatlan-, ipari és borászati ​​birodalom élén álló, ciprusi állampolgárságú ukrán oligarcha pénzügyeit tekintve ellentmondásos személyiség.

A Monacói Hercegség területén hétfő este történt terrorcselekményben csomagba rejtett pokolgép robbant egy ukrán milliomos, Vadim Jermolajev házánál hétfő este. Három ember megsebesült. A robbanás kedden, 21 óra körül történt egy lakóépületben, a francia határ mentén. A monacói hatóságok két életveszélyes állapotban lévő sérültről számoltak be: egy 50–60 éves házaspárról, valamint egy viszonylag kevésbé súlyos állapotban lévő sérültről, egy 13 éves tinédzserről is.

Ez az első robbantásos merénylet a monacói nagyhercegségben.

II. Albert monacói herceg „gyűlöletes bűncselekménynek” nevezte az esetet.

A krími király

Az 1968-ban a Szovjetunióban, az ukrán tagköztársaságban született Jermolajev alapította meg az Alef Groupot, azt a sokrétű üzleti birodalmat, amelynek érdekeltségei kiterjednek a kereskedelmi és lakóingatlanokra, a gyártásra, a mezőgazdaságra, az építőanyagokra és az orvostechnológiára.

A Krím-félsziget határán fekvő Dnyipropetrovszk megyéből származó vállalkozónak négy gyermeke van. Vagyonát részben szeszes italok, különösen borok előállításával szerezte. Az ukrajnai háború előtt a Forbes 220 millió dollárra becsülte vagyonát. Az

58 éves, ingatlan-, ipari és borászati ​​birodalom élén álló, ciprusi állampolgárságú ukrán oligarcha

pénzügyeit tekintve ellentmondásos személyiség.

2014-ben Vadim Jermolaev bejelentette, hogy a krími régió Oroszország általi annektálása után elvesztette összes vagyonát a félszigeten, beleértve egy alkoholos italok gyártására és értékesítésére szakosodott cég telephelyét is, akit a krími alkoholüzlet királyának tartották.

Lemondott az ukrán állampolgárságról

Az Alef élelmiszeripari vállalat vezérigazgatója, akit régóta Dnyipro városának legfőbb fejlesztőjeként tartanak számon, egy észt pénzintézet, a Versobank társtulajdonosa is. 2018-ban a Versobank engedélyét egyébként az Európai Központi Bank felfüggesztette „a pénzmosásra vonatkozó jogszabályok rendszerszintű megsértése” miatt.


Jermolaiev 2019-ben lemondott ukrán állampolgárságáról. „Nemzetközi védelemben szeretnék részesülni” – magyarázta a Forbesnak. „Az ukrán igazságszolgáltatási rendszer, finoman szólva is, messze nem tökéletes, az adóhatóságok pedig nem objektívek.” Ennek ellenére folytatta tevékenységét Ukrajnában, és 2021-ben Alef nevű cégével újraindította egy dnyiproi ingatlankomplexum építését. Ugyanebben az évben avatta fel az ország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőművét.

Az Ukrajna elleni háború részeként a Dnyiproi repülőtéren végrehajtott bombatámadás során Oroszország több létesítményt is megsemmisített, köztük egy Gulfstream G-150-es magángépet, amely egy agráripari mágnás tulajdonában volt. A támadást követően Vadim Jermolaev cége 259 millió hrivnya kártérítésre perelte Oroszországot a Forbes szerint.

2025-ben kijelentette, hogy

készen áll Dnyipro újjáépítésének megkezdésére az Oroszországgal vívott konfliktus után.

Zelenszkij szankciói

Régóta azzal vádolják, hogy együttműködik Oroszországgal. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint a Krím 2014-es orosz annektálása után Jermolajev a félszigeten lévő

alkoholüzletének tulajdonjogát kijelölt személyekre ruházta át,

és az Orosz Föderáció törvényeivel összhangban, az orosz költségvetésbe befizetett adók mellett folytatta működését. Jermolaev viszont azzal fenyegetőzött, hogy beperli azokat, akik ezeket a vádakat megfogalmazták.

Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács 2023 óta szankciókat vetett ki ellene az országgal való szoros együttműködése miatt.

Volodimir Zelenszkij elnök 2023 decemberében 10 évre szóló szankciókat

vezetett be Jermolajev ellen.

Kiemelt kép forrása: X

Ajánljuk még