Már csak minden ötödik német választó szavazna a német kancellár pártszövetségére, miközben rekorddal vezet az AfD

| Szerző: Horváth Dániel
A német belpolitikában olyan átrendeződés zajlik, amely néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt: a korábban karanténba zárt Alternatíva Németországért (AfD) mára Németország legerősebb pártjává vált, és egy friss közvélemény-kutatás szerint minden eddiginél nagyobb, kilenc százalékpontos előnnyel vezet – számolt be a hírről a Brusseles Signal lap. Ez közel ötmillió választópolgárt jelent.

Történelmi előnybe került Németországban az Alternatíva Németországért: egy friss YouGov-felmérés szerint a párt már 29 százalékon áll országosan, miközben Friedrich Merz kancellár CDU/CSU pártszövetsége 20 százalékra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy a német kancellár mögött álló kereszténydemokrata tömb támogatottsága tovább zuhan, ma már csak minden ötödik választó szavazna rájuk, miközben az AfD kilenc százalékpontos előnnyel vezeti a pártversenyt.

A friss adatok szerint az AfD mindössze egy százalékpontra van a 30 százalékos lélektani határtól. A CDU/CSU kereszténydemokrata pártszövetsége ezzel szemben ötéves mélypontra süllyedt, a szociáldemokrata SPD pedig mindössze 12 százalékon áll, ezzel történelmi mélyponton állva. A hagyományos német kormánypártok együttesen már a választók harmadát sem tudják megszólítani.

Ez különösen súlyos jelzés Berlin számára, mert a háború utáni német politikai rendszer évtizedeken át két nagy pillérre épült: a kereszténydemokrata CDU/CSU-ra és a szociáldemokrata SPD-re. Ma azonban mindkét párt látványosan gyengül, miközben a német jobboldali rendszerkritikus ellenzék vezető pozícióba került.

Néhány hét alatt tovább nőtt az AfD előnye

A mostani YouGov-adat nem előzmény nélküli. Korábban már beszámoltunk róla, hogy az AfD támogatottsága úgy emelkedik rekordszintre, hogy közben a CDU/CSU folyamatos visszaesésben van.

A kormányzó pártok támogatottságának zsugorodása már röviddel a 2025. februári német szövetségi választás után megindult. A nagykoalíciós összefogás akkor még képes volt kormányzati többséget alkotni.

A jelenlegi számok alapján azonban, ha most rendeznének új választást a berlini kormánykoalíció már nem biztos, hogy meg tudná őrizni a többségét.

A német politikában az átrendeződéssel egy feszült időszak válik még inkább kiélezetté. A CDU/CSU továbbra is közel félmilliós párttagsággal rendelkezik, az SPD-nek még szintén sok, nagyjából 350 ezer tagja van, a választók jelentős része azonban láthatóan már nem tőlük vár jó válaszokat a krízisekre. A választók elégedetlenek az energiaárakkal, az ipari gyengüléssel, a migrációból fakadó problémákkal, az infrastruktúra állapotával és a biztonságpolitikai döntésekkel kapcsolatban is.

Kelet-Németországban már tartományi áttörés jöhet

Az AfD előretörése különösen látványos Kelet-Németországban. Szász-Anhalt tartományban a legfrissebb felmérések szerint már 40 százalék felett áll az AfD jelöltje, miközben a CDU-é 25 százalék alá esett. Ez azt jelenti, hogy a párt akár önálló parlamenti többséget is szerezhet a tartományban. Amennyiben ez bekövetkezne, Szász-Anhaltban jöhetne létre Németország történetének első AfD-vezette tartományi kormánya.

A tartományi kormányok Németországban jelentős hatáskörökkel rendelkeznek: komoly befolyásuk van az oktatásra, a rendőrségre és a belbiztonságra, emellett a Bundesraton keresztül az országos döntéshozatalba is beleszólnak. Egy AfD-vezette tartományi kormány ezért nemcsak szimbolikus áttörést jelentene, hanem intézményi hatalomgyakorlást is.

A német politikai elit évek óta az úgynevezett tűzfalstratégiára épít: a hagyományos pártok hivatalosan kizárják az együttműködést az AfD-vel. A logika eddig az volt, hogy a párt előbb-utóbb eléri növekedési határát, és a politikai elszigetelés hosszú távon megállítja.

A friss számok azonban ennek ellenkezőjét mutatják.

Minél nagyobb választói tömb sorakozik fel az AfD mögött, annál nehezebb fenntartani azt az álláspontot, hogy a német választók közel harmadának akaratát tartósan ki lehet zárni a politikai döntéshozatalból.

Németország belpolitikai átrendeződése az Európai Unióra is nagy hatással lehet. Berlin az Európai Unió legnagyobb gazdasága, az uniós döntéshozatal egyik központi szereplője, és az elmúlt években meghatározó alakítója volt a migrációs, gazdasági, iparpolitikai és biztonságpolitikai iránynak.

Kiemelt kép: Alice Weidel, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt és frakció társelnöke beszél, a háttérben Friedrich Merz német kancellár (b3), Lars Klingbeil pénzügyminiszter (b2) és Alexander Dobrindt belügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Ajánljuk még