A modern Noé bárkájához hasonlító vállalkozás mintegy 2300, az Egyesült Államok törvényei szerint veszélyeztetett fajnak számító állat és növény védelmét tűzte ki célul. A BioVault elnevezésű gén- és sejtbankot a texasi székhelyű Colossal Biosciences az amerikai hal- és vadvédelmi szolgálattal együttműködve hozza létre.

A biodiverzitás-megőrzési kezdeményezés keretében

olyan kriogén archívum születik, amely élő sejteket, reproduktív szöveteket és DNS-t tárol,

hogy megőrizze ezeket a mintákat, mielőtt a populációk a kihalás szélére kerülnének – mondta el Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója és társalapítója.

„A bankban tárolt minták támogatják az asszisztált reprodukciót, a vadon élő populációk genetikai kezelését és a jövőbeni helyreállítást, ha egy faj teljesen eltűnik” – mondta Lamm, megjegyezve, hogy először áll rendelkezésre olyan technológia, amely ezt ilyen nagy méretekben lehetővé teszi.

A Colossal, amely a kihalás elleni küzdelmet – az eltűnt fajok feltámasztását – tűzte ki céljául, tavaly jelentette be, hogy

génszerkesztés és klónozás útján sikerült „feltámasztania” a tízezer éve kihalt óriásfarkast.

A vállalat közlése szerint több tízmillió dollárt fog költeni a BioVault megépítésére és üzemeltetésére, de a kormányhivatallal kötött megállapodásban nem szabtak meg szövetségi forrásokat. A közleményben kiemelték, hogy a BioVault szabadon kutatható lesz a világ minden táján dolgozó tudósok számára.

„Ez az együttműködés segíteni fog abban, hogy jobban megértsük, hogyan egészítheti ki a biobankolás és a genomika a meglévő természetvédelmi eszközöket, és hogyan járulhat hozzá a veszélyeztetett fajok helyreállításához és hosszú távú ellenálló képességéhez” – hangsúlyozta Brian Nesvik, a hal- és vadvédelmi szolgálat igazgatója.

A BioVaultban folyékony nitrogénben, mínusz 196 Celsius-fokon tárolják a biológiai mintákat a dallasi központban és más helyszíneken. A több helyszínen történő tárolás azért szükséges, hogy egy természeti katasztrófa, áramkimaradás vagy regionális zavar ne veszélyeztethesse a gyűjtemény integritását – mondta Lamm.

Az igazgató közlése szerint

a fajok biobanki kezelése évtizedek óta folyik, de nem szisztematikus módon.

Állatkertek, egyetemek, kormányzati szervek és magánintézmények külön-külön, eltérő protokollokkal és közös katalógus nélkül építettek gyűjteményeket.

A BioVault abban különbözik, hogy egy kormányzati megbízású nemzeti program – fűzte hozzá Lamm.

A BioVault a Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos „ítéletnapi tárolóhoz” (Svalbard Global Seed Vault) hasonlít, ahol mínusz 18 Celsius-fokon akár ezer éven át megőrizhetők az ott elhelyezett vetőmagminták.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)