Muszáj megváltoztatni az Európai Uniót a győzelemre készülő legesélyesebb francia elnökjelölt szerint

| Szerző: Horváth Dániel
A francia elnöki szék elnyerésére jelenleg legesélyesebbnek tűnő Jordan Bardella nem Franciaország kiléptetésére, hanem az Európai Unió működésének mélyreható átalakítására készül. A francia elnökválasztás jelenlegi legnagyobb esélyese szerint Brüsszel gazdasági és migrációs modellje elavult, Franciaország uniós befizetései pedig elfogadhatatlan mértékben növekednek. A Nemzeti Tömörülés elnöke ezért felére csökkentené országa hozzájárulását az uniós költségvetéshez, és patrióta kormányok szövetségével kényszerítené ki az európai erőviszonyok átrendeződését.

Jordan Bardella világos üzenetet küldött Brüsszelnek: ha a franciák 2027-ben hatalomra juttatják a Nemzeti Tömörülést, az Európai Unió többé nem számíthat arra, hogy Párizs automatikusan elfogadja a központból érkező döntéseket.

A Politicónak adott exkluzív interjúban a francia politikus kijelentette, hogy mindaz, amit az Európai Unió jelenlegi formájában képvisel – a globalizációba vetett feltétlen hit, a piac mindenhatósága, az ellenőrizetlen bevándorlás, a gazdasági hanyatlás és az ipart sújtó túlzott szabályozás –, mára mélyen elavulttá és idejétmúlttá vált.

„Meg kell változtatnunk az Európai Unió működését”

– jelentette ki Bardella.

A politikus ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem kívánja kivezetni Franciaországot az unióból. Programja nem egy újabb Brexit előkészítéséről, hanem a hatalmi viszonyok átalakításáról szól.

„Mindent meg akarunk változtatni anélkül, hogy bármit lerombolnánk” – fogalmazott.

A fő célpont: az uniós költségvetés

Bardella szerint a következő nagy politikai összecsapás az Európai Unió hosszú távú költségvetése körül bontakozhat ki. Brüsszel még az év vége előtt lezárná a tárgyalásokat, a Nemzeti Tömörülés vezetője azonban úgy véli: ezzel az uniós intézmények még a francia elnökválasztás előtt több évre előre megpróbálják rögzíteni Franciaország pénzügyi kötelezettségeit. A politikus ezt mélyen antidemokratikus törekvésnek nevezte.

Álláspontja szerint a következő francia kormánynak – bárki is vezesse azt – beleszólást kell kapnia a költségvetésbe, hiszen annak számai hosszú évekre meghatározzák a francia állam és az adófizetők lehetőségeit.

Bardella ezért hatalomra kerülése után azonnal kezdeményezné, hogy Franciaország uniós befizetését a felére csökkentsék. Indoklása szerint a francia hozzájárulás „őrült ütemben” emelkedne, miközben az ország saját költségvetése is súlyos nyomás alatt áll.

Visszaadjuk a franciáknak a pénzüket, mert Franciaországnak ki kell vívnia a tiszteletet, és meg kell védenie az érdekeit” – mondta a politikus.

A Nemzeti Tömörülés vezetője szerint amennyiben az Európai Bizottságnak további forrásokra van szüksége, akkor elsősorban saját működési kiadásait kellene csökkentenie, nem pedig újabb terheket rónia a tagállamokra.

Patrióta szövetség alakíthatja át Európát

Bardella nem egyedül akar szembeszállni a jelenlegi brüsszeli rendszerrel. Lengyelországi útja is annak a szélesebb politikai építkezésnek a része, amelyben a francia patrióta jobboldal a hasonló gondolkodású európai pártokkal és kormányokkal keres együttműködést.

Varsóban a Jog és Igazságosság politikusaival tárgyal, miközben nyíltan elismerően beszél Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről. Friedrich Merz német kancellárral pedig a bevándorlás visszaszorítása és az európai gazdaságot fojtogató szabályozások leépítése területén lát közös pontokat.

Bardella szerint nagyban kell gondolkodni, és fel kell építeni azt az új európai architektúrát, amelyben a nemzetállamok ismét képesek érvényesíteni saját érdekeiket.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke és Jordan Bardella, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt elnöke a PiS varsói székházában tartott sajtóértekezlet végén, 2026. június 19-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)

A patrióta kormányok éppen azért működnének együtt, hogy ne kelljen lemondaniuk saját szuverenitásukról. Szövetségük nem feltétlenül állandó világnézeti egyetértésen alapul, hanem az egymással egybeeső nemzeti érdekek mentén erősödik.

A francia érdek az első

Miközben Bardella az Európai Unióval szemben kemény fellépést ígér, a NATO ügyében mérsékeltebb álláspontot képvisel, mint korábban Marine Le Pen.

Kijelentette, hogy amíg háború zajlik Európa közvetlen közelében, Franciaország nem lépne ki a NATO integrált katonai parancsnokságából. Szerinte háborús időszakban nem lehet alapjaiban újradefiniálni a szövetségi rendszereket. Bardella azt is hangsúlyozta, hogy Franciaország teljesítené a NATO keleti tagállamaival, köztük Romániával és a balti országokkal szemben vállalt biztonsági kötelezettségeit, ugyanakkor világossá tette: egy Nemzeti Tömörülés vezette kormány minden döntésében elsősorban a francia nemzeti érdekeket tartaná szem előtt.

A politikus Oroszországot többdimenziós fenyegetésnek nevezte, és azzal vádolta Moszkvát, hogy közvetlen támadásokat hajt végre francia és európai érdekek ellen. Ezzel Bardella láthatóan távolítani próbálja pártját a Marine Le Pen korszakához kötődő, oroszbarátnak tartott külpolitikai irányvonaltól.

A Nemzeti Tömörülés július 7-én tudhatja meg, hogy Marine Le Pen indulhat-e a 2027-es elnökválasztáson. Ekkor dönthet a fellebbviteli bíróság a politikus közügyektől való ötéves eltiltásáról. Amennyiben Le Pen nem indulhat, Bardella jó eséllyel a párt elnökjelöltje lesz. A jelenlegi felmérések alapján megnyerheti az első fordulót, és több lehetséges ellenfelét a második fordulóban is jó eséllyel győzheti le.

Kiemelt kép: Jordan Bardella, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) és a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció elnöke nyilatkozik a franciaországi helyhatósági választások első fordulójának napján, 2026. március 15-én Beaucaire-ban. (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)

Ajánljuk még