A szakemberek statisztikai becslése szerint, amely a napi halálozási megfigyelő rendszeren és a hőmérsékleti adatokon alapul, a vasárnaptól szerdáig tartó időszakban legalább 212 haláleset következhetett be az évszakhoz képest szokatlan kánikula miatt az országban.

Az adatok azt mutatják, hogy a halálesetek túlnyomó többsége az enyhébb hőmérséklethez szokott kantábriai partvidék mentén fekvő közösségekben történt, ahol a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztás volt érvényben, és hirtelen több egymást követő napon helyenként 40 Celsius-fok felett volt a nappali hőség. Az északi régióban fekvő Asztúria és Galicia tartományban is megfigyelték a halálesetek számának növekedését ezekben a napokban. Noha ott a hőség nem volt annyira szélsőséges, de ezeken a területek kiemelkedően magas az idős lakosság aránya, akik érzékenyebbek a magas hőmérsékletekkel szemben. Az áldozatok 98 százaléka 65 év feletti idős ember.

A hőség miatti halálozással kapcsolatban a El Periodico című online újság idézte Blanca Paniello közegészségügyi és klímaváltozási szakértőt, aki arról beszélt, hogy ezek a halálesetek nem mindig kapcsolódnak hirtelen eseményekhez, például a hőgutához.

„A hőstressz elsődleges egészségügyi hatása a szív- és érrendszerre nehezedő kritikus terhelés”

– mutatott rá, kifejtve, hogy a hőmérséklet emelkedésével a szervezet megpróbálja elvezetni a felesleges hőt a szívteljesítmény növelésével és az izzadással járó folyadékvesztéssel. Hozzátette: idős korban csökken a szervezet hőszabályozó képessége, ráadásul a már meglévő betegségek növelhetik a hőséggel kapcsolatos szövődmények kockázatát. Az egészségügyi intézet adatai szerint az elmúlt négy napban a hőséggel összefüggésbe hozható halálesetek mintegy fele 85 év felettieket érintett.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)